Az ünnepi szezonnak lassan vége, itt az ideje, hogy a karácsonyi dekoráció felkerüljön a padlásra, a családi hagyományokat „elrakjuk” jövőre, bármennyire is volt csodaszép az elmúlt időszak, tovább kell lépni. Ennek elkerülhetetlen része a karácsonyfa lebontása is, mely magába foglalja a díszek mellett az égősorok elpakolását is – bár idén is sok házat láthattunk, ahol még nyár este is villogtak az égősorok. Na de, a fa addig nem tart ki.
Sokan tanácstalanok, mikor bontsák le a karácsonyfát, és ha megfosztották díszeitől, mit kezdjenek vele. Van, aki mielőbb eltüntetné az ünnep nyomait a házból, mert attól tart, ha túl sokáig megmarad a karácsonyfa, az szerencsétlenséget hozhat rá — hiába, a babonák sosem halnak ki. Másokat inkább a tűlevelek hullása zavar, miközben sajnálja is a hangulatot, melyet a fenyő teremt a lakásban. És van, aki tényleg nem tudja, mikor kellene visszaraknia a műfenyőt a dobozába.
Ha nem tudsz dönteni, hagyd, hogy a hagyomány döntsön helyetted. A kereszténység a 4. századtól kezdve, a karácsonytól számított 12. éjszakára teszi az ünnepi időszak végét, azaz január 6-án, vízkereszttel zárul az ünnepkör. A fát is ekkor érdemes lebontani, ha más szempontok alapján nem tudtad eldönteni, mikor állj neki. Természetesen dönthetsz úgy is, hogy már december 27-én neki esel a fának, mert nem akarod tovább szedni alóla a lehullott tűleveleket, és úgy is, hogy még húsvétkor is csodálod a szépségét — hamár ennyi munkád volt a feldíszítésével —, bár ezt csak egy műfenyővel teheted meg. Azonban, ha csak támpontot keresel, akkor a vízkereszt egy jó irány lehet.
Vízkereszt
A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja össze:
— a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
— Jézus megkeresztelkedése Jordánban;
— Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.
Vízkeresztkor a napkeleti bölcsek érkezését ünnepeljük. A hagyományok szerint ők a háromkirályok : Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az út szélen, kukák mellett heverő, leszerepelt fenyők szomorú látványa még márciusban is kíséri és kísérti az embert, pedig a karácsony néhai fénypontja számos módon felhasználható lehetne.
Tény, hogy nem a fenyő a legideálisabb tüzelő anyag, de aki fával tüzel, annak jó lehetőség a feleslegessé vált fenyő elfűtése. A kazánban, kályhában hasznos, a kandallóban látványnak is szép, ahogy az elmúlt karácsony egykori éke lángra lobban és elég.
Tény, hogy lakásban önszántából ritkán gyújt tüzet az ember, de ez még nem indok arra, hogy a 7. emeletről üres szaloncukros csomagolással (vagy anélkül) lehajítsa a kiszolgált fenyőt. Helyette érdemes gyűjtőpontra szállítani, illetve egyre több helyen van kifejezetten fenyő elszállítására kijelölt nap, ahhoz érdemes igazítani a lebontást is. Az így elszállított és gyűjtőpontokon összegyűlt fák sorsa ugyanaz lesz, mintha a kandallóba dobta volna az ember: környezetbarát távhőt és villamos energiát állítanak elő belőle.
A fenyő ágai, különösen, ha nem hullajtja a leveleit, mint például a nordmann fenyő, alkalmas lehet téli, de nem karácsonyi dekorációk, ajtódíszek készítésére. DIY ötletekkel pedig a világháló.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.