136 éve épült a világ egyik legromantikusabb építménye – Íme az Eiffel-torony története

Párizs a romantika, a történelem, a divat és a szerelem fővárosa. Van azonban egy grandiózus építészeti műremek is ott, ami mindenkinek elsőre beugrik a városról, és amit minden Párizsba utazó megcsodál. A kicsinyített mása talán a te íróasztalodon is ott van: 136 éve készült a legnagyobb francia szimbólum, az Eiffel-torony. Tudtad, hogy az 1880-as években a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy a monumentális, ezer lábnál magasabb tornyot építsen (kb. 305 m)? A megvalósítás során számtalan technikai problémába ütköztek. Vagy azt, hogy az építmény terveit a közhiedelemmel ellentétben nem névadója, Gustave Eiffel készítette? Elhoztuk a legérdekesebb tényeket Franciaország jelképéről.

Az Eiffel-torony megszületése

A Párizs és Franciaország jelképének tartott Eiffel-torony

A toronynak a világkiállítás után legfeljebb 20 évig kellett volna állnia, és miután a szerkezet tulajdonjoga 1909-ben Eiffelről Párizs városára szállt, várható volt, hogy a torony lebontásra kerül. Ez végül nem történt meg, ami főleg Eiffelnek köszönhető, ő ugyanis már a torony megépítése után elkezdett azon munkálkodni, hogy megmentse az építményt és azt később se bonthassák le — lobbizott azért, hogy maradhasson, azt javasolta, hogy használják tudományos célokra, később valóban fontos szerepet kapott például a rádiózás fejlődésében. A lebontása hatalmas pénzbe is került volna, miközben egyre többen látták meg benne a lehetőséget — így hát lassan mindenki megbékélt az építészeti remekművel, ma már csak Párizs Öreg Hölgyeként emlegetik.

A franciák nem fogadták jól a torony megépítését:

Az építmény tervei a közhiedelemmel szemben nem névadójához Gustave Eiffel nevéhez fűződik. A svájci Maurice Koechlin készítette. Nevét azonban mégis a  tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta, hiszen Eiffel magáévá tette kollégájának ötletét, megvásárolta az 1884. szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat —  így cégének teljes jogú tulajdonába került a torony megalkotása. 

A munkafolyamatok:

2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott a torony megépítése, 7,5 millió frankba került, és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végig fényképezték. 

Egy igazi Vas Madame:

Az Eiffel-torony építéséhez 7300 tonna vasat használtak fel. 

Az első világháború idején fontos szerepet töltött be: 

A francia hadsereg innen fogott rádiójeleket és fejtett meg kódüzeneteket. 

Miért van kivilágítva az Eiffel-torony?

1925 és 1936 között egy francia autógyár jóvoltából negyed millió színes villanyégő került az építmény három oldalára. A fényárban úszó tornyot több mint 30 kilométerről is látni lehet, Charles Lindbergh például ezt használta jelzőfénynek, amikor 1927-ben átrepülte az Atlanti-óceánt.

Kevesen tudják, hogy az étterem előtt kutatóközpont működött az Eiffel toronyban:

Az Eiffel-torony második szintjén Eiffel kutatóközpontot alakított ki, ahol asztronómiai, meteorológiai, aerodinamikai és fiziológiai kísérleteket, illetve egyéb teszteket végeztek.

Halálesetek:

Néhány vakmerő próbálkozás is fűződik a torony csúcsaihoz, ami végzetes halálestekhez vezetett. A legismertebb Franz Reichel esete: a Repülő Szabó 1912. február 4-én egy saját maga által készített ejtőernyővel ugrott ki 60 méteres magasságból, ám a szerkezet nem működött, ő pedig szörnyet halt.

Az Eiffel-torony nemcsak a franciák számára bír erős érzelmi töltettel, ami rengeteg mindent mesél, hanem globális szinten is kapcsolódást jelent a világ többi pontjához. Amerikában például sok utánzatot építettek, aminek egyszerűen megfejthető oka van — Európa egy izgalmas, egzotikus világ számukra, ami rejtélyes, de kevesen jutnak el oda— ezért több városban, Las Vegasban is megépítették a mását.

Az Eiffel-torony megépítése minden emberi  képzeletet felül múlt. Kifejezi az emberi nagyságot, ami egy globális összetartozássá olvadt egybe, és a fejlődés hatalmát.