„Járt-e Cecile a Török utcában?” - interjú Csiszár Imre rendezővel

Hogyan kell elképzelnünk a rendező munkáját, amikor elkezd dolgozni egy darabbal? Milyen folyamatok vannak addig, amíg a színészekhez kerül a szerep? Mennyire vette alapul az 1917-es Herczeg Ferenc féle Kék rókát? Ez szolgált alapul, vagy egy teljesen új megközelítésben láthatjuk a művet?

El kell tudni olvasni egy darabot. Ez a lényeg. Az a jó, ha furcsállod azt, amit olvasol. Ha rácsodálkozol arra, amit olvasol, egyetlen színdarab sem - ha jó a színdarab - nem természetes.

Ennek a darabnak például az egyik furcsasága, hogy ezt általában szalon vígjátékként kezelik. Pedig ebben se szalon nincs, se vígjáték. Azért nem szalon, mert ennek a darabnak jó esetben a változásról kell szólnia. Arról, amit okoz egy nő jelenléte jelen esetben egy férj mellett és mit okoz ennek a nőnek az elmenetele. Ez már nem egy, hanem két szalon lesz, mert nem ugyanaz a szalon a nővel és nem ugyanaz nő nélkül. Ott megszűnik valami titok, amit a nő magában hordoz és hordozza ezt az egész lakás.

Mi volt a legnehezebb feladat a darab újragondolásakor, hozzányúlásakor?

Ez a darab nem vígjáték, bár annak szokták játszani. Ez egy nagyon komoly darab, ha fölfedezed, hogy minden szereplőnek titka van. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon mást mutat a világ előtt, mint amilyen valójában.

Milyen fő szempontokat vett figyelembe a mű újra színpadra állításában?
A nők helyzete nem sokat változott a társadalmunkban.

Mi alapján választották ki a főszereplőket?
Gregor Bernadettet régóta ismerem. Ez a darab róla szól.

Mi dominál a darabban? A komédiáé, nevetésé a főszerep, vagy a mélyebb érzések felszínre hozása az elsődleges?

A főhősnő a végzet asszonya. A férfiak, akik vele kapcsolatba kerülnek, a hatása alá kerülnek. Ha ezt felfedezi az ember, ebből el tud kezdeni agy új darabot színre vinni.

Látványvilágában mennyire lesz korhű a darab, az 1917-es éveket idézi meg, vagy teljesen mai köntösbe bújtatja a történetet? Miért?
Amikor elolvastam ezt a darabot, elkezdett érdekelni a szerző. Herczeg Ferenc a korának elismert szerzője volt. Érdekelni kezdett, miért vájkál a női lélekben. Elmentem Badacsonytördemicére, ahol egy Herczeg Ferenc emlékházat működtetnek. Kiderült számomra, hogy ő egy végtelenül hétköznapi ember, barátságos kedves szőlősgazda, vendéglátó, aki borozásra hívja az ország nagyjait. Közvetlen ember. Ezt a közvetlenséget kell megkeresni abban, hogyan viszonyulunk ehhez a darabhoz. A darab teljesen korhű lesz, nem szabad elmenni sehová, mert nem az a lényeg itt. Az a lényeg, hogy a szöveg működjön az adott környezetben. Nem a disszonanciáról szól ez a darab.

Akik ismerik a művet, azok számára a Cecil név is ismerősen cseng... akik viszont nem ismerik a csalfának kikiáltott főhőst, adhatunk belőle egy kis ízelítőt? Ön szerint kicsoda Cecil? A mai társadalmunkban hová sorolná őt? Kit testesít meg 2019-ben?
Azt a nőt, aki meg tud állni a saját lábán. Aki felismeri a helyzetét, tudja irányítani a sorsát. Még akkor is, ha érik meglepetések az életben. De képes önmagát megvalósítani.

Végezetül egy fontos kérdés: Ön szerint járt Cecil a Török utcában?
Hiszen mindenki erre keresi a választ ebben a darabban.....