La Niña két és fél évig volt hatalmon, ezzel szárazsággal, aszállyal sújtva a teljes bolygót, benne hazánkat is. Az utóbbi hónapokban azonban úgy tűnik, „A Fiú", azaz El Niño vette át az irányítást a trópusi Csendes-óceáni térség, és ezzel mindannyiunk időjárása felett.
„Az Országos Meteorológiai Szolgálat júniusi tanulmányában leírta, hogy visszatért az El Niño, következményének tulajdonították az idei csapadékos nyarat, és magát a Medárd-időszakot is hozzá kötik. És milyen érdekes, hogy a június-július valóban zivataros időszak volt, jelentős mennyiségű esővel, miközben az augusztus-szeptember száraz volt, tehát mégsem úgy alakul az időjárás, ahogy ez elvárható lenne, vagy ahogy az El Niño jelenlétében ezt megszokhattuk. Jött egy száraz, szinte teljesen csapadékmentes időszak, és most is azt látni, hogy október közepéig, a következő 10-15 napban sem lesz érdemi változás" – mondja Dr. Krausz Miklós a különleges, a meteorológusok szerint „kétarcú természeti jelenséggel” kapcsolatban, melynek hatásai aszerint változhatnak, hogy a trópusi Csendes-óceán mely területein jelentkeznek és milyen intenzitással bírnak.
A szakember szerint, ha özönvízre nem is számíthatunk, más formában jelentkezik majd a csapadék, és ennek sokan nagyon fognak örülni.
„Várható, hogy az óceán vízhőmérsékletének növekedésével a melegebb tengervíz eljut majd a Földközi-tenger térségébe is, és ősszel, ha megszűnik felettünk ez a magasnyomású rendszer, tehát elérnek minket a frontok és a Földközi-tenger térségét is elérik a léghullámok, főleg az észak felől érkező, majd a hidegebb léghullámok, a meleg tengervízzel találkozva heves, úgynevezett mediterrán ciklonokat fognak generálni. 1997-98-ban, amikor nagyon erős El Niño-hatás érvényesült, Magyarországon elég komoly havazások voltak a télen, ami annak köszönhető, hogy sokkal gyakrabban alakultak ki mediterrán ciklonok a Földközi tenger térségében" – magyarázza el Krausz Miklós, hozzátéve, hogy a mediterrán ciklonokról azt kell tudni, hogy amikor a meleg tengervízhez északról megérkezik a hideg, kialakul a ciklon – ez gyakran a genovai öbölben történik meg, ezért genovai ciklonnak is szokták nevezni -, ami megindul észak, északkelet felé és elér minket is. „Ugye, itt nagyon nagy kérdés, hogy milyen pályán halad: vagy telibe kap minket, vagy elmegy tőlünk kicsit nyugatra, kicsit keletre. Ha elkap minket, akkor az azt jelenti, hogy ősszel 2-3 napos masszív esőzésre kell számítani, télen viszont nagyon könnyen, ahogy a ciklon hátoldalára kerülünk, berántja az északról érkező sarkvidéki hideg levegőt, és akkor akár lehet napokig tartó havazás is".
Tehát, bár sok minden kell ahhoz, hogy fehér telünk legyen, a szakember szerint most az El Niño hatásai miatt minden adottság meglesz ahhoz, hogy csapadékos ősz, havas tél alakuljon ki Magyarországon is. Ettől az utóbbi években elszoktunk, ám Dr. Krausz Miklós szerint, a különleges természeti jelenségtől függetlenül, a globális felmelegedés is érezteti a hatásait, melyek miatt nemcsak a nyarak lesznek egyre melegebbek, de hidegebb telekre is számítanunk kell, illetve a köztes évszakok, a tavasz és az ősz is eltűnhet az életünkből.
„Most is látszik, mennyire furcsa idő van, októberben még mindig rövidnadrágban járhatunk. Ilyenkor 17-18 fok az átlagos maximum, idén viszont 25-26 fok van kint, tehát jóval az átlag fölött vagyunk, nem 1-2 fokkal, hanem sokkal többel" – szemlélteti a szakember a klímaváltozás hatásait.
És ha már „A Fiúról" beszéltünk, pár érdekes információt a „A Lányról" is megoszt velünk Krausz Miklós.
„A La Niña jelenség ellentétes tevékenységet fejti ki, tehát nem melegebb lesz a tengervíz, hanem hidegebb, nem páradús levegő áramlik a Csendes-óceán térségébe, majd Európa felé is, hanem sokkal szárazabb, tehát hűvösebb és szárazabb időjárást okoz, akár az egész világon" – mondja el a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás előrejelzésnél mindig fegyelembe kell venni a helyi viszonyokat is.
Dr. Krausz Miklós: A vulkánkitörések és a sarki jég is hat az időjárásra
Akár egy egész földrész időjárását is befolyásolhatja egy vulkánkitörés. A mérétkétől függően nagyobb mennyiségű hamu keletkezik, amitől a levegő sokkal sűrűbbé válik, visszaveri az UV-sugarakat, így egy nagyobb kitörés hűvösebb időjárást is hozhat magával, áramlástól és szélerősségtől függően.
Az időjárás előrejelzők már ősz elejétől figyelik az Északi-sarkvidék térségének jégborítottságát. Ha nagyon nagy területet borít jég, az azt jelzi, hogy egy nagyon erős tél alakulhat ki. Ha megindul a sarkvidéki hideg levegő, az jeges felületen sokkal könnyebben tud haladni, mintha találkozna egy nem fagyos területtel, ezért nem mindegy, mekkora területet fed jég.
„Most azt látjuk, hogy sajnos elég gyenge a jégréteg, ebből a szempontból nem nem túl biztatóak a jelek. Azt lehet látni, amit az elmúlt években mindig, hogy egy átlagos vagy az átlagosnál enyhébb tér körvonalazódik” – árulta el a Köpönyeg.hu szakembere.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.