Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát

Míg mi tavaly augusztus 20-án a tűzijáték lázában égtünk, addig Svédországban egy 15 éves középiskolás lány, Greta Thunberg úgy döntött, iskola helyett inkább a svéd parlament elé megy tüntetni. Hálózsákkal és transzparenssel felszerelkezve kijelentette, a szeptemberi választásokig nem fog iskolába menni, mivel svéd állampolgárként elégedetlen a politikusok éghajlatváltozáshoz való hozzáállásával.

Thunberg nem ért egyet azzal, amit a felnőttektől hall: semmi sem fekete vagy fehér, az éghajlatváltozással kapcsolatos reformok kemények, bonyolultak és sok időt vesznek igénybe, mivel érzékenyen érintenek minden eddig ismert rendszert és szokást. A most 16 éves fiatal szerint ez mind hazugság:

A svéd parlamentbe bejutott pártok között egyet kivéve létezik egy konszenzus, amely kimondja, hogy Svédországnak 2050-ig meg kell szabadulnia a fosszilis üzemanyagoktól. Greta Thunberg azonban ezt csupán részgyőzelemként élte meg, azóta heti négy nap iskola mellett, péntekenként jár tüntetni, és aktivistaként a bolygónk megmentése mellett olyan rendezvényeken szólal fel, mint aTEDx és az ENSZ éghajlat-változási konferenciája vagy az év eleji davosi Világgazdasági Fórum – ahová nem környezetszennyező repülővel, hanem 32 órás vonatút során jutott el a fiatal lány.

Az Európai Unió az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ra, az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal kívánja csökkenti. Ez azonban Greta szerint nem elég, véleményének pedig egy hónapja Brüsszelben hangot is adott:

Miután elmondta beszédét Európa politikai és gazdasági vezetői előtt, Greta csatlakozott a brüsszeli éghajlatváltozás elleni tüntetéshez.

Greta Thunberg elszántsága és példája inspirálta a Youth Strike 4 Climate elnevezésű diákszerveződést, amely a fiatalok figyelmét a globális felmelegedés irányába és együttes erejükre irányítja. Már tavaly is több nagyvárosban került sor diáktüntetésekre, melyben a fiatalok, akik még nem elég idősek ahhoz, hogy szavazhassanak, az adott ország környezetvédelmi politikáját bírálták és követelték a döntéshozóktól az élhető jövő, élhető bolygó megteremtését. 2019. március 15-én több mint 100 ország 1700 városában szerveztek iskolai sztrájkot ennek szellemében.

A Nobel-díjakat a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatékaként osztják ki minden évben hat terület kiemelkedő képviselőjének. A Nobel-béke-díj díjazottja „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.

Greta Thunberget három norvég törvényhozó jelölte, mivel úgy vélik, az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelkedő alakjaként és további munkájának támogatásáért kiérdemelné a Nobel-béke-díjat. Amennyiben megkapná, ő lenne a legfiatalabb Nobel-díjas.

Szülei, akik elismert svéd művészek – édesanyja, Malena Ernman operaénekes, édesapja, Svante Thunberg színész – elmondták, hogy lányuk harmadikos korában kezdett el intenzíven érdeklődni az éghajlatváltozás iránt. Arról beszélt, hogy miért fontos lekapcsolni a villanyokat, és miért nem szabad kidobni az ételt. Elvei hatására – hogy csökkentsék a szénlábnyomukat – az egész Thunberg család vegán lett, és felhagyott a repülőn utazással – édesanyja például lemondta azokat a fellépéseit, ahová csak repülővel tudott volna eljutni.

Greta Asperger-szindrómában szenved, ami az autizmus spektrumzavar egy enyhe változata. A fiatal lány azonban ezt nem hátrányként éli meg, mivel ennek köszönhetően tud már kiskora óta elmélyülni egy-egy témában. Vélhetően ez segítette a környezetvédelem és a klímaváltozás témájában való elmerülésben is.

A mindössze 16 éves Greta Thunberg küzdelme az élhetőbb Földért nem csupán előrevetíti a felnövekvő generáció eltökéltségét, de mindenki előtt kiváló példaként áll. Hiszen sem politikai, sem gazdasági érdekek, sem pedig az egyéni kényelem iránti megszállottságunk nem söpörheti félre bolygónk egészségét, amihez azonnali változásokra van szükség.