Magyarországon 35 éve működik vakvezetőkutya-képzés. Jogszabályilag szabályozott, ki lehet kiképző. Először egy OKJ-s tanfolyamot kell elvégezni, majd egy erre épülő képzést. Ezek után lehet valaki vakvezetőkutya-kiképző. A végzettség viszont még nem adja meg a szükséges jártasságot és rutint. Ezeket a képességeket a gyakorlatban, idősebb kollégáktól lehet ellesni.
Igen, már vannak saját tenyésztésű kutyáink, akiknél a szülőket eleve úgy választjuk ki, hogy az utódok nagy eséllyel megfelelőek legyenek vakvezető kutyának. A szülők maguk nem lehetnek vakvezetők, mert a dolgozó vakvezetők mind ivartalanítottak, de vakvezető vonalakból származnak, például vakvezető kutyák testvérei. A tenyészszukák családokban élnek, családi környezetben születnek a kölykök. A tenyésztés során együttműködünk nemzetközi vakvezetőkutya-iskolákkal is. Törekszünk tehát arra, hogy a kölykök nagy valószínűséggel alkalmasak legyenek a későbbi munkájukra.
Két hónapos korukig maradnak az anyjukkal és azzal a családdal, amelyben az anyakutya él, majd kölyöknevelő családokhoz kerülnek, akik önkéntesen vállalják, hogy 12-15 hónapos korukig nevelik a kölyköket – szoros együttműködésben a kollégáinkkal. Ez idő alatt már elkezdjük tanítani a kutyákat, ez viszont még nem a kiképzés. Komoly fejlesztő munka folyik, de a kiskutyák ezt játékként élik meg. Játékos feladatokat adunk nekik, visszük őket mindenfelé, hogy megtapasztalják a nagyvilágot. A kollégám havonta látogatja a kölyöknevelőket, rendszeresen tartunk kölyöktalálkozókat, amikor találkozunk a kölyöknevelőkkel, megnézzük, hol tartanak, mit hogyan csinálnak, és ha szükséges, tanácsainkkal segítünk nekik.
Nincs többé rémálom
A kutyákat az ember legjobb barátjaként emlegetjük. Hűségesek, szeretőek, odaadóak, és ott segítenek, ahol csak tudnak, és ez alól a nyugodt alvás sem kivétel. Olvasd el, hogy mennyiben tudják megváltoztatni az életedet a speciálisan kiképzett kutyák!
Igen, elvileg bárki lehet kölyöknevelő. Pénzt nem tudunk fizetni érte, de a kölykök szükséges felszerelését, tápját és az állatorvosi ellátást mi álljuk. A kölyöknevelő család azzal segíti az iskolát, hogy rászánja az idejét és az energiáját a kölyökkutyára.
A gyerekekhez hasonlóan a kutyák is más ütemben érnek, máshogy fejlődnek. Egyéves korukban egészségügyi szűrővizsgálatokon esnek át. Ha mindent rendben találnak náluk, a kutyák a kölyöknevelőtől a kiképzőhöz kerülnek, és kezdetét veszi a kiképzés.
A kiképző hazaviszi magához a kutyákat. Egyszerre legfeljebb három kutya lehet nála, mindegyik kutyával 6-8 hónapig dolgozik. A kiképző saját maga dönt arról, melyik kutyával milyen szituációt szeretne gyakorolni. Ennek függvényében mennek például bankba, boltba, plázába vagy a gyerekért az óvodába. A kutyának ezeket a hétköznapi rutinokat is meg kell tanulnia. A kiképző egyszerre egy kutyával dolgozik, addig a másik kettő türelmesen várja otthon, hogy rájuk is sor kerüljön. Miután a kutyák a kiképzőt már biztonságosan vezetik, megismerkednek leendő látássérült gazdáikkal, akikkel az átadó folyamat legvégén közlekedésbiztonsági vizsgát tesznek le.
Nem, mert a vakvezető kutya legfőbb erénye az alkalmazkodóképesség. Az újabb és újabb szituációk izgalmasak, és elvonják a figyelmét a váltásról. Mi 95 százalékban labradorokkal dolgozunk. Ennek a fajtának pedig ott van az otthon, ahol az ételt kapja.
Hazánkban 60 000 látássérült és 20 000 vak ember él. Közülük 1 százaléknak van vakvezető kutyája. Minden vakvezető iskolánál 30-60-70 fős várólista van.
Ez azt jelenti, hogy egy kutyára egy-három évet kell várni. Nem jelentkezési sorrend alapján dől viszont el, ki mikor és melyik kutyát kapja. Kell, hogy legyen ugyanis egyfajta személyes szimpátia a kutya és a gazda között. Sok munkát fektetünk a kutyák tanításába, fejlesztésébe, sok időt töltünk velük, ezért jól ismerjük őket. Igyekszünk a klienseket is megismerni, hogy mindenki a neki megfelelő kutyát kaphassa. Több szempontot is szem előtt tartunk. Figyelembe vesszük például, hogy a látássérült személynek volt-e előzőleg vakvezető kutyája, tanult-e önállóan közlekedni, milyen testi adottságai vannak, esetleg van-e a látássérülésen kívül egyéb betegsége.
Bár sokak életminőségén javítana egy kutya, az emberek nem igazán ismerik a rendszert, nem tudják, hogyan juthatnak vakvezető kutyához, vagy kell-e fizetniük érte. Pont emiatt is szervezünk rendszeresen érzékenyítő programokat.
Bár egy kutya kiképzése 2-2,5 millió forint között mozog – és ehhez még nem számoltuk a tenyésztés költségeit –, bármelyik látássérült vagy vak ember ingyen juthat vakvezető kutyához.
Ebben segítenek az olyan nagylelkű támogatók, akik a vakvezető kutyák képzése mellé álltak adójuk 1 százalékának felajánlásával és adományaikkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.