Burnout a vége, fuss el véle? – A szitu, amikor már csak a kávétenger tartja benned a lelket

Hámori Barbara Fruzsina

2016.01.15.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Állandó fáradtság, kimerültség, de csak azért is hajtunk és küzdünk a pozíciónkért. Ha folyamatos stresszben éljük meg a napjainkat, előbb-utóbb kiégünk, betegek leszünk, pontosabban beleesünk a menedzserbetegség csapdájába. A 21. század rákfenéjéről a Life.hu szakértője is véleményt formált.

A számítógép klaviatúráját püfölöd, miközben azt érzed, hogy bármelyik pillanatban inkább lefejelnéd, és elaludnál, de te nyomod tovább, mert kell és muszáj. A főnök bármikor bejöhet, és még több munkát akaszthat a nyakadba. Félsz, rettegsz, de teljesítesz, különben kirúgnak. Táplálod a félelmeidet, a rögeszmédet, és stresszelsz, a nyugtalanság miatt nem eszel, és aludni sem tudsz.

A gyomorideg miatt nem tudsz enni, sokszor szédülsz, fáj a fejed, beesett az arcod, sokszor csak döntöd magadba literszámra a kávét, de mintha a kútba öntenéd – egyszóval borzalmas látványt nyújt az ábrázatod.

Hiába próbálsz feltöltődni, még egy hétvége sem elegendő hozzá, úgyhogy az újabb hét érkeztével megpróbálsz túlélni.

Ha a szervezetünk fokozott stresszt „él meg” huzamosabb ideig, annak a menedzserbetegség lehet az egyik velejárója. Nevének eredete logikus, hiszen leginkább olyan férfiakat és nőket érint, akik közép- vagy felsővezetői munkakörben dolgoznak, és komoly elvárásoknak kell megfelelniük mindennap.

Somogyi Katalin, a Life.hu pszichológusa számára sem ismeretlen a jelenség:

„Teljesítménycentrikus világunkban nem nehéz belekerülni a klasszikus mókuskerékbe. Állandó a rohanás. A munka és a kötelességek a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb tevékenységek, ráadásul előfordul, hogy egyszerre több fronton is teljesíteni kell, önmagunkat túllicitálva. Nincs min csodálkozni, ha a látszólag jól működő rendszer egy ponton összeomlik. A menedzserbetegség a maximalizmus kényszeres és kompenzáló hajszolása. Ennek következményeként egy krónikus stresszállapot alakul ki. Tipikus panaszai közé tartozik az állandó fáradékonyság, a feszültség, az aggodalmaskodás, az alvászavar, a fej-, hát-, nyakfájdalom, a koncentráció és a teljesítőképesség csökkenése."

Egy magyar is kutatta mindennapjaink alkotóelemét

Selye János a stresszelmélet világhírű, elismert kutatója. Munkássága során olyan témával foglalkozott, ami a 21. századi emberek népbetegsége, a mindennapjaikba beágyazódott jelenség. Egy felmérés szerint bőven kijut a magyaroknak a stresszből. Cikkünkben erről is írtunk.

Mely életesemények okozhatnak tartós stresszt?

Olyan helyezetek, ahol azt érezzük, hogy nincs hatalmunk a dolgok felett,
hirtelen vagy váratlan események,
megterhelő, sok stresszel járó szituációk,
vélt vagy valós problémák miatti folyamatos aggodalom.

„Ha a stresszhelyzetek állandósulnak, belépünk a stresszkörbe. Ez az ördögi kör, amiből már nehezebb kilépni, és lehetséges, hogy itt már pszichológiai segítségre is szükség van. A menedzserbetegség jellemzően azoknál alakul ki, ahol a komoly felelősséggel járó munkahelyi pozícióhoz képest kevesebb a vélt vagy valós megküzdési repertoár, és kevesebb önbizalom társul hozzá. A teljesítménycentrikus beállítódás a munkamorálra ugyan kiváló hatással van, viszont az önkárosító oldalát nem szabad alábecsülnünk. Valószínű, hogy az ilyen életmód mellett a magánélet és az egészség háttérbe szorul, elhanyagolódik. Ez a hosszú távon önkárosító hatású életvitel a későbbiekben megbosszulja magát” – mondja a pszichológus.

Nézd meg, hogy miként kerülhetsz ki az ördögi körből?

Az állandó túlhajszoltság hosszú távon kimeríti az erőforrásokat. A stressz lelki- és egészségügyi problémákhoz vezethet (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, szorongásos betegségek, depresszió, kiégés vagy burnout szindróma). Meditációs technikák elsajátításával segíthető az ellazult, pihentető állapot előidézése, akárcsak a sport vagy egyéb hobbik, amik a mostanság sokat említett flow-érzést is meghozzák az illető számára.

Áramolni, élvezni, eksztázisba esni – ennyitől függ a boldogságunk?

Go with the flow! – sokszor halljuk vagy használjuk ezt az angol kifejezést, mégsem tudjuk mindig pontosan, hogy mire vagy miért. Pedig az elv egy magyar származású pszichológustól származik! ITT írtunk róla!

„A pszichológiai, terápiás munka mellett életmódtanácsokra is szükség van. Át kell gondolni a prioritásokat, a napirendet és az életritmust. A pihenési idő tartalmassá tétele és a feltöltődés hatékonyságának növelése sokat számít. Nemcsak alvással lehet elérni a megfelelő regenerálódást, a pihenés pedig nem lehet felesleges időtöltés. Ezeket a téves hiedelmeket kell feltérképezni ahhoz, hogy megszűnjön a stresszes állapot” – mondta Kata.