Segítség, rengeteget nyertem!

Olykor hallani a hírekben egy-egy olyan család sorsáról, akik nagyobb összeget nyertek. A történeteknek általában csak az elejét ismerjük, vagyis azt, amikor csodaként éli meg egy ember, hogy óriási pénzösszeg várja a bankszámláján. De néha előkerülnek azok a sztorik is, amikor a szerencsés nyertes életét teljesen tönkretették a hirtelen jött milliók. A kérdés az, hogy fel lehet-e készülni mentálisan egy ilyenfajta változásra?

Abban a szakemberek is egyetértenek, hogy egy nagyobb nyeremény kezdetben pozitív élményként hat az egyénre, még akkor is, ha ez tulajdonképpen stresszhelyzet. „Egyéni sajátosságoktól, személyiségtényezőktől függ, kiben, hogyan munkálkodik tovább. Az addigi életkörülményekben bekövetkező gyors átrendeződésre, a titkolózásra, vagy épp a hirtelen népszerűségre személyiségtípusunktól függően reagálunk” – avat be minket a téma lélektanába Csernák Krisztina pszichológus. Vannak az úgynevezett erős belső kontrollal rendelkező emberek, akik kevésbé törődnek a környezet visszajelzéseivel, ők általában stabilabbak maradnak egy ilyen helyzetben. „Bennük az események lecsengése, vagy a nyeremény elköltése után alakulhat ki igény a segítségre, a veszteség feldolgozásra. A külső kontrollos személyiség viszont abban a hiedelemrendszerben él, hogy őt magát a körülmények irányítják, ezért túlérzékennyé, szorongóvá, gyanakvóvá válik már az első pillanatokban. Ő hamarabb fordul külső segítséghez, és nehezebb is 'élveznie' a hirtelen jött adományt."

A különböző szerencsejátékok esetében nemcsak a nagy nyereményt, vagy éppen a nagy veszteséget kell tudni feldolgozni. A legtöbb embert ugyanis egész életében elkerüli az a bizonyos Jackpot. Így a kérdés az, hogy ő képes-e elkerülni, vagy megállni a szerencsejátékot. Egyáltalán mikor beszélünk függőségről a szerencsejátékok esetében. „A szerencsejáték-használati zavar (így nevezzük hivatalosan a szerencsejáték függőséget) önálló betegségnek tekinthető. Az Addiktológiai zavarok csoportjába tartozik, tehát hasonló jellegzetességeket mutat, mint a többi függőség (alkohol, gyógyszer, kábítószer). Általában tíz jellemzőt sorolnak fel, melyből ha 5 teljesül, kijelenthetjük a függőséget” – mondja Csernák Krisztina.

Néhány példa ezek közül:

• ismételt sikertelen próbálkozások a szerencsejáték abbahagyására, kontrollálására
• fontos kapcsolatot, munkát, tanulási vagy karrierlehetőséget ad fel a szerencsejáték miatt
• egyre nagyobb pénzbeli tétek
• a tevékenység csökkenésekor ingerlékenység, nyugtalanság
• ha rosszul érzi magát, játszik
• a veszteség utáni vadászat
• hazugságok
• adósságok.

„A környezet – miként a többi addikció tekintetében is – hamarabb érzi, hogy baj van, hiszen a szerencsejáték-függő tagadja a problémát, azaz nincs betegségbelátása. Viselkedése megváltozik, élete beszűkül, érdektelenné válik, nem hódol korábbi hobbijainak. A titkolózás, hazugságok egyre nagyobb mértékben fordulnak elő. Ezek apróbb jelek, sokszor még nem tudja a környezet, hogy konkrétan a játékfüggőség a megváltozott állapot okozója, hisz úgy tudják, hozzátartozójuk kevesebbet, ritkábban, kisebb tétekben játszik. Azonban mihelyst komoly veszteségei lesznek, óhatatlanul is kiderül a dolog”.

A legnagyobb probléma, hogy míg a függőnek betegségbelátása nincs, addig a környezetének megérteni nehéz, hogy miért választja folyton a játékot, mi a motivációja. „Számára a játék a fő szer. Ezen betegség – a többi függőséghez hasonlóan – szintén progresszív, azaz egyre súlyosbodó. Kialakulása hosszabb folyamat. Lényege a kockázatmegítélés zavara: a használó rendületlenül hisz a biztos szisztémában. Tét nélkül nem érdekes számára a játék. Egy erőteljes kulcsélmény (amit az első nyeremény, vagy maga a játékban-lét jelent) éri, és kezdetben az utána lévő eufórikus érzést kergeti. Hamar kialakul a kontrollvesztő magatartás. A kezdeti örömérzés és izgalom a veszteségek miatt bűntudatba fordul át. Végül pedig egy hajszában, a 'veszteség üldözésében' állandósul: nem az eufória miatt játszik tovább, hanem a hamis remény miatt, hogy a sok-sok elvesztett pénzt visszanyeri..."