A leggyakoribb alvászavarok: a legtöbb ember találkozik valamelyikkel

2020.07.23.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Életünk legalább egynegyed-egyharmad részét alvással töltjük. A felnőtteknek 6-8 órára van szükségük, hogy kipihenjék magukat, de az egészség megőrzéséhez és a nappali fittséghez nem csak az alvással töltött órák mennyisége, hanem a minősége is hozzájárul. Felmérések szerint az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő legalább egyszer orvosi segítséget igénylő alvászavar.

Az alvászavarok leggyakoribb csoportjai az inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség), a hiperszomniák (nappali aluszékonyság) és a paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek).

Ezek közül az inszomniák a leggyakoribbak:

bizonyos esetekben az lefekvés és elalvás közötti idő túl hosszú, máskor az elalvás könnyen megy, de az alvászavarral küzdő ember megébred az éjszaka közepén és nem tud visszaaludni. Amire pedig sikerülne, már csörög az ébresztő.

A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.

Az inszomniát a legtöbb ember megtapasztalta már élete során. Azt értjük ez alatt, amikor nagyon fáradtak vagyunk, mégsem tudunk elaludni, esetleg felületes az alvás, vagy a kialvatlanság ellenére korán felébredünk. Az okára nem mindig derül fény, de gyakran mentális betegség, mint szorongás, depresszió van a háttérben, a probléma nem ritkán szerhasználathoz köthető. Az alkoholfogyasztás például súlyosan károsítja az alvás minőségét és hajlamosít a korai ébredésre. Ha kiderül, mi az oka annak, hogy rosszul alszunk, elsősorban az alapbetegséget kell kezelni és annak rendeződésével az éjszakáink is jobban telnek.

Az inszomniát a legtöbb ember megtapasztalta már élete során Forrás: Shutterstock

A hiperszomniás beteg többnnyire megfelelő mennyiségű időt tölt alvással, viszont ennek ellenére napközben is fáradt, aluszékony.

Ahogy az inszomniát, úgy ezt is okozhatja depresszió, de sokszor van a hátterében alvási apnoe is. Az ebben szenvedő betegnek ismétlődően légzésszünetei vannak, amely megzavarja az alvását.

A narkolepszia a hiperszomnia szélsőséges és ritka megnyilvánulási formája, amikor nappal néhány percig tartó alvásrohamok törnek a betegre.

Az inszomniához és a nappali aluszékonysághoz képest kevesebb szó esik

a paraszomniákról, pedig egyáltalán nem ritka alvászavarok gyűjtőneve ez.

Legismertebb paraszomnia az alvajárás, amelynek során a páciens az éjszaka folyamán különböző dolgokat csinál, de ezeknek nincsen tudatában és nem is emlékszik rájuk. Nem ritka az alvási paralízis sem, ami ébredéskor vagy elalváskor rövid ideig tartó teljes mozgásképtelenség. Az ebben szenvedők elmondása szerint ez rettenetes és ijesztő tapasztalás. A nyugtalan láb szindróma lakosság 5 százalékát érintő jelenség, amelynek során a beteg kénytelen egy éjszaka többször is felkelni és megmozgatni a lábát. A paraszomniák közé tartozik a fogcsikorgatás is, amely nem csak az alvásunkat teheti tönkre, de az állkapcsunk és a fogaink is kárát láthatják.