Tudd, hogy mit, miért kensz magadra - Így igazodsz el a fényvédők között

Elöljáróban fontos leszögezni, hogy nincs a világon olyan fényvédő, ami százszázalékos biztonságot nyújt a napsugárzás káros hatásai ellen. Ha a lehető legtöbbet akarjuk tenni bőrünk egészségéért, akkor 11 és 16 óra között nem tartózkodunk a tűző napon, testünket pedig a fényvédőn kívül sapkával, napszemüveggel és vékony, zárt ruhával is óvjuk. Ha ezeket elhanyagoljuk, nemcsak hogy fájdalmasan leéghetünk, de növeljük a bőrrák kialakulásának esélyeit is.

Az SPF, azaz a fényvédő faktor, azt jelzi, hogy egy termék mennyire véd a leégés ellen. Az azt követő szám, mint a 15, 30, 50 azt mutatja meg, mennyi időbe telik, amíg a nap UV-sugárzásától piros lesz a bőrünk. Értelemszerűen minél nagyobb a szám, annál tovább tart a védelem. Például, ha valaki általában 10 perc napozás után kezd leégni, az SPF15-ös krém - a becslések szerint - ennél 15-ször tovább véd, azaz akár 150 percig. Az SPF-eket 50-ig terjedő skálán értékelik. Nyáron, a szabadban érdemes ezt használnunk, télen elég lehet a 30-as, lakáson belül a 15-ös is.

A különböző SPF-szintek eltérő százalékban blokkolják az UVB sugarakat: SPF15 - 93 százalék, SPF30 - 96,7 százalék, SPF50 - 98 százalék, SPF 100 - 99 százalék

Itt fontos megjegyeznünk azt is, hogy ha kint tartózkodunk, feltétlenül kenjük újra a fényvédőt kétóránként.

A nap kétféle ultraibolya sugarat bocsát ki, amelyek károsítják a bőrt; ezek az UVA és UVB. Mindkettő különböző típusú károkat okoz, és nem minden termék véd ellenük egyformán. Az UVA-sugarak okozzák a bőr idő előtti öregedését, míg az UVB-sugarak felelősek a leégésért és a barnulásért. Az UVA-sugarak mélyebben behatolnak a bőrbe, mint az UVB, és hosszú távú károsodást okoznak, például ráncokat, a bőr megereszkedését és pigmentfoltokat. Az UVA sugarak a nap minden szakában jelen vannak, és átjuthatnak a felhőkön, sőt az üvegen is. A fényvédők 1-5-ig terjedő UVA besorolást kapnak. Ez azt jelzi, hogy az adott napvédelem hány százalékát nyeli el az UVA-sugárzás az UVB-hez képest. A szakemberek azt javasolják, hogy mindig olyan fényvédő krémet használjunk, amely legalább négycsillagos pontszámmal vagy európai jóváhagyási jellel rendelkezik.

Ez tulajdonképpen egyéni preferencia kérdése. A kémiai hatóanyagokat tartalmazó termékek elnyelik az UV-sugarakat, míg az ásványiak, azaz fizikaiak visszaverik azt. A kémiai fényvédők használata általában kényelmesebb, a fizikaiak egy része fehér réteget hagyhat a bőrön, ám a bőrgyógyászok az érzékenyebb bőrűeknek ezt ajánlják. Ha kémiai fényvédőt választasz, fontos, hogy indulás előtt legalább 15-30 perccel kend fel, mivel időbe telik, amíg teljesen felszívódik a bőrbe.

A kifejezés azt jelenti, hogy a termék védelmet nyújt mind az UVA, mind az UVB sugarak ellen.

A PA minősítés nem mindig van feltüntetve a fényvédőn, de ha igen, érdemes arra is vetni egy pillantást. A PA betűk a "védelmi fokozatot" jelentik, és számos pluszjel követi őket - PA+, PA++, PA+++ és PA++++. A PA+ némi UVA-védelmet, míg a PA++++ rendkívül magas UVA-védelmet nyújt.

Egy napvédő krém sem 100 százalékban vízálló, de általában azokat tartják annak, amelyek a merülést követően is megtartják az 50 százalékos védelmi értéküket. Mindenesetre, ha víz éri a testünket, miután megszáradtunk, kenjük újra a fényvédőt.

A legtöbb napkrém palackjának hátoldalán egy nyitott tégelynek tűnő szimbólumot találunk pl. 3M, 6M, 12M felirattal. Ez azt jelenti, hogy a már felbontott termék meddig őrzi meg a szavatosságát. Ha ezen túl használjuk a fényvédőt, esélyes, hogy már nem véd annyira, mint ami rá van írva.