Az öndiagnosztizálás kockázatos buktatói: ne higgy el mindent, amit a Google mond

Hallottál már a kiberkondriumról?

A mentális egészségügyi szakértők ma már valóságos és nyugtalanító jelenségként ismerik fel a kiberkondriumot, az orvosi információk ismételt, kényszeres internetes keresését, amely aggodalomhoz és pánikhoz vezethet.

Amikor azt hallod, hogy egy beteg azt mondja: „Kikerestem a Google segítségével, mi a bajom.." azt gondolom: „Oké, mennyi fals információt kell mindjárt eloszlatnom" - mondta Dr. Beth Oller, a kansasi Rooks County Center háziorvosa a Huffpostnak, hozzátéve, hogy a páciensei a legtöbb esetben teljesen tudatában vannak annak, hogy szükségtelenül borítják ki magukat az öndiagnosztizálással, ennek ellenére mégsem képesek leállni.

A szakértők szerint nem lehet az embereket azért hibáztatni, mert megpróbálnak utánajárni a tüneteiknek, hiszen rendkívül csábító az a tudat, hogy mennyi információ áll a rendelkezésünkre. Ehhez pedig nincs is semmi másra szükségünk, csak internetkapcsolatra és néhány kattintásra. Ennek azonban hátránya is van, mégpedig az, hogy a releváns és pontos információk mellett rengeteg olyan tanács, leírás található meg az online térben, amelynek semmi köze nincs a valósághoz.

Hogyan győződhetünk meg arról, hogy Dr. Google tényleg az igazat mondja nekünk?

„Fontos, hogy mindig jó hírű forrásokból szerezzük be az információkat, ez különösen igaz, ha orvosi dolgokról van szó" – mondta Oller.

Pontatlan egészségügyi információk természetesen mindenhol megtalálhatók az interneten. Tavaly Dr. Vivek Murthy, az Egyesült Államok általános sebésze közegészségügyi válságként azonosította a félretájékoztatást – amely miatt sokan elutasították a COVID-19 elleni védőoltásokat és a maszkokkal kapcsolatos irányelveket. A világjárvány előtt a téves egészségügyi információk közvetlenül hozzájárultak a kanyarójárvány kitöréséhez az Egyesült Államok egyes részein. Minden esetben fontos, jól ismert, jóhírű forrásokban kezdjük el a keresést.

Ezen felül számos kórház és egyetem rendelkezik bizonyítékokon alapuló egészségügyi információkkal rendelkező webhelyekkel is. Innen akár továbbléphetünk konkrét tanulmányokhoz, cikkekhez vagy akár fórumokhoz és támogató csoportokhoz, de jó ötlet egy gondosan átvizsgált webhelyről származó alapvető információkba gyökerezni.

Az, hogy rengeteg féle kutatás már közvetlenül elérhető online, gyakran előfizetés nélkül egy olyan helyen, mint a PubMed (a tudományos közlemények fő adatbázisa) óriási segítség. Azonban nem minden tanulmány egyenlő, ha megfigyelünk néhány alapelemet az segíthet meghatározni, hogy egy tanulmány mennyire helytálló-e. Ilyen lehet például az, hogy publikálták egy lektorált folyóiratban? Ez azt jelenti, hogy a terület más szakértői megvizsgálták a minőség és a pontosság szempontjából. Ha igen, melyik folyóiratban? Milyen volt a minta mérete? Milyen korlátokra hívták fel a figyelmet a tanulmány szerzői? Átláthatóak-e azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre kutatásuk nem tud válaszolni? Ki finanszírozta a kutatást? A kutatók feltártak-e bármilyen összeférhetetlenséget?

Az is hasznos lehet, ha egy tanulmányról a médiában is hallunk, mert egy ideális világban az egészségügyi riporterek és szerkesztők kellő gondossággal döntenek arról, hogy miről is tudósítsanak. Felvette valamelyik híradó? WHO? Mit szóltak az általuk megkérdezett külső szakértők a kutatáshoz?

Fontos, hogy keresés közben figyeljük meg, miképpen reagál a szervezetünk arra, hogy a tüneteink alapján próbáljuk magunkat online diagnosztizálni.

Mielőtt pánikba esnénk, hagyjuk abba a keresést és forduljunk egy egészségügyi szakemberhez, aki hiteles választ tud adni a kérdéseinkre.

Van azonban egy másik véglet is, azok, akik akkor nyugodnak meg, ha megnyugtató történeteket kereshetnek, amelyek segítségével megpróbálják jobban érezni magukat, azt érezhetik, hogy nincsenek egyedül és ezáltal egy rövid időre figyelmen kívül hagyják a tüneteiket. Bár ez nem jár különösebb stresszel, hosszú távon ez sem vezet semmi jóra.

Az internetes keresés során ne felejtsük el feljegyezni a felkeresett cikkeket vagy webhelyeket. Ha egy adott tanulmány vagy cikk érdekes, mentsük el. Így amikor orvoshoz fordulunk és kérdés, kétség merülne fel bennünk, akkor ezeket együtt átbeszélhetjük.

Több egészségügyi szakember is elmondta, hogy

Fontos, hogy ne féljünk kérdezni az orovosunktól, ha pedig azt érezzük, hogy nem nyitott, akkor keressünk olyan szakembert, akik időt szánnak arra, hogy elmagyarázzák, miért szkeptikusak bizonyos forrásokkal szemben, vagy gondosan elmagyarázzák, miért nem gondolják, hogy bizonyos tünetek vagy kutatások eredményei ránk vonatkoznak.

Forduljunk orvoshoz!

Az online öndiagnózisok nem mindig károsak, és néhány esetben segíthetnek az embereknek abban, hogy jobban megértsék az egészségügyi problémáikat. Azonban fontos tudatában lenni annak, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek hozzáférnek a legjobb diagnosztikai eszközökhöz és kutatási eredményekhez, és hogy a megbízható orvosi tanácsadás nélkül nehéz helyesen kezelni az egészségügyi problémákat.

A legjobb megoldás az, ha bármilyen egészségügyi probléma felmerül, konzultálunk orvosunkkal vagy más egészségügyi szakemberrel. Ők segítenek megbízható diagnózist felállítani és megfelelő kezelést javasolni. Az internet és a technológia lehetőséget nyújtanak az információkeresésre, de az egészségünkkel kapcsolatban az orvosi szakértelem helyettesítése nem feltétlenül a legjobb megoldás.