Svájcban már tilos mikrohullámú sütőt reklámozni - Akkor most káros, vagy nem?

mikrohullám kísérlet Svájc mikrohullámú sütő Franciaország egészséges életmód káros étkezés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Modern korunk kényelmi eszközeit sokan, sokféleképpen véleményezték már, a mobiltelefonok, elektromos eszközök és a mikrohullámú sütő esetleges ártalmait is kitartóan kutatják - nem minden eredmény nélkül.

Káros sugarak - már a mikrosütő-reklámokat is tiltják

Sok ételszállító cég forgalmaz műanyag dobozokban diétás, kalória- vagy szénhidrátszegény ételeket, melyeknél a főzéssel sem kell bajlódni: egyszerűen csak levesszük a fedőfóliát, és dobozostul bedobjuk a mikróba, pár perc múlva pedig ehetjük az egészséges ebédünket. A mikrohullámú sütő ellenzői szerint viszont több kárt okozunk a melegítéssel, mint gondolnánk. A gond nemcsak a sugárzással van, hiszen a mai mikrosütők ajtaja kellően le van árnyékolva, hanem egészen mással. A mikróban bekapcsolás után a mikrohullámok rezegtetni és forgatni kezdik az ételben lévő sejteket, s az így keletkező súrlódási hőtől melegszik fel az étel. Eközben a fehérjék, ugyanúgy, mint normál főzés közben, denaturálódnak, de még ezzel sincsen probléma. Az igazi baj az, hogy a vízmolekulák szerkezete is megváltozik, élettani szempontból károssá válik. A szervezetben pedig a degenerált molekuláktól nem várhatunk egészséges sejtépítést. Ezt tekinthetjük ugyan rémhírnek, de az adatoknál ékesebben beszél az a tény, hogy Svájcban, Franciaországban és más országokban is egy ideje tilos mikrohullámú sütőket reklámozni.

Thinkstock
Thinkstock

Egy érdekes kísérlet

A mikrohullámú sütő káros mivoltára már 1992-ben fény derült, az eredményeket a svácji Raum und Zeit hasábjain tették közzé. A svájci Biokémiai Intézetben és a Környezetbiológiai Tanácsadó Intézetben svájci kutatók 8 önkéntesen tesztelték a mikróban melegített ételek hatásait. A résztvevők 2-5 naponként megváltoztatott ételeket, italokat kaptak: tejnél például először biotermelőtől hozott nyers tejet, aztán ugyanazt felforralva, majd gyárilag pasztőrözött tejet, legutoljára pedig a gyárilag pasztőrözött tej mikrohullámú sütőben felforralt változatát. Zöldségek közül ugyanezt a sort követték, először nyers biozöldségeket adtak az alanyoknak, majd ugyanezt hagyományos módon megfőzték, ezután fagyasztott verziót kaptak, utoljára fagyasztott zöldséget mikróban melegítve. Bizonyos időközönként az étkezések után vért vettek a kísérletben szereplőktől, melyek elemzése után kiderült, hogy a mikrózott tej és zöldség fogyasztása döntően meghatározó eltéréseket okozott a vérben: az összes hemoglobinérték és a HDL, illetve LDL koleszterin aránya is csökkent, emellett a limfociták - a nyirokszöveteinkben termelődő fehérvérsejtek - szintje is rövid időre ugyan, de drasztikusan lecsökkent. Ráadásul fényérzékeny baktériumok segítségével az is kiderült, hogy a mikrohullámú energia igenis felvehető mikróból kivett táplálék útján is, így a vizsgálatok végső eredménye az lett, hogy mikrózott ételek, italok fogyasztása után az emberi szervezetben káros folyamatok indulnak el, melyek egy legyengült szervezetben akár a rák kialakulásának is kedvezhetnek. A teljesség kedvéért itt tegyük azonban hozzá, hogy rákkeltő folyamatok a hagyományos főzés és sütés közben is keletkezhetnek, pláne ha odaégetjük az ételt, vagy többször felhasznált olajban sütünk, így a hagyományos főzésnél is oda kell figyelnünk, hogy elkerüljük a káros folyamatokat.

A mikrózott víz öntözésre sem jó?

Persze a svájci kísérlet nem az egyedüli volt a sorban, egy 2006-os magánkísérlet azonban nagyon is említésre méltó: egy angol hölgy két, azonos állapotban levő növénykéjét kétféle vízzel öntözte: az egyiket mikróban melegített, majd lehűtött, a másikat pedig tűzhelyen melegített és lehűtött vízzel. A szegény mikrós vízet kapó növénynek kilenc nap kellett, és egyszerűen elpusztult. Így bár házilag és korántsem hivatalosan, de igazolható, hogy a mikró nemcsak a belőle kiáramló sugárzás miatt lehet káros - a növénykék messze voltak a készüléktől -, hanem a benne melegített ételek-italok megváltoztatása miatt is.

Így, hacsak nem akarjuk kitenni magunkat némi egészségkárosodásnak, csak a legszükségesebb esetekben használjuk a mikrót, és akkor se tegyünk bele műanyag dobozban semmit - a meleg hatására kioldódó, káros BPA az azóta betiltott cumisüvegek esetéhez hasonlóan a mi szervezetünket is károsíthatja.

Thinkstock
Thinkstock

Hogyan melegít a mikrohullám?

Mikrohullámú sütőt - melynek ételeket melegítő hatását egyébként még az 1940-es években, véletlenül fedezték fel - 1952 óta használunk, s bár az első készülék még több száz kilós, 180 centi magas volt, és sokkal nagyobb arányban sugárzott, mára a modern változata úgy elterjedt, hogy szinte nincs is háztartás nélküle - annak ellenére, hogy 1970 óta folyamatosan jelennek meg cikkek esetleges egészségkárosító hatásairól. A melegedést a már említett molekularezegtetés által keletkezett súrlódási hő okozza, ehhez a mai gépek 2,45 GHz-es mikrohullámokat használnak, és a speciális ajtó pont azt a cél szolgálja, hogy ez az egyébként káros sugárzás ne jusson ki a sütőből. Az egész berendezés lelke, mely a magas frekvenciájú elektromágneses hullámokat adja, a magnetron, melyben az elektromos energia mikrohullámú energiává alakul. A két ventilátor közül az egyikre a magnetron hűtése miatt van szükség, a másik a készülék sütőterében keringeti a levegőt. A forgó tányért az egyenletes melegedés miatt használják, mivel a gép állóhullámokkal melegíti - belülről kifelé - az ételt.

Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és
életmódprogramunk!


REGISZTRÁLNI SZERETNÉK!

Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon!




Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.