Tényleges segítség a családon belüli erőszak áldozatainak - Videó

Forrás: Thinkstock -
agresszió bántalmazó bántalmazó kapcsolat családon belüli erőszak
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A köztudatban sokszor tévesen definiálják a családon belüli erőszakot - egyszerűen a testi bántalmazással azonosítják. A gond ezzel csak az, hogy így nagyon sok emberben fel sem merül, hogy ő bizony egy bántalmazó kapcsolatban él, amely elsősorban a lelki terrorról, a másik megalázásáról, önbecsülésének megtöréséről, szabad akaratának elvételéről szól. Természetesen mindezt fokozatosan, úgy, hogy a bántalmazott észre se veszi; saját magát zárta be egy cellába, a kulcsát pedig önként adta a bántalmazó kezébe.

A Meddigmehet.hu hiánypótló oldal, amelynek célja a családon belüli erőszak által közvetlenül és közvetve érintettek tájékoztatása.

Anonim módon lehet kérdezni pszichológust, jogászt és szociális munkást. Ők segítenek a helyzet felismerésében, átgondolásában, a külső és belső erőforrások mozgósításában. Információval szolgálnak a krízisközpontokat, menedékházakat és a jogszabályokat illetően.

Anonim módon lehet kérdezni Forrás: Thinkstock

Nem titkolt céljuk, hogy a barátok, rokonok is nagyobb felelősséget vállaljanak, hiszen egy bántalmazó kapcsolat külső szemmel sokkal inkább felismerhető és átlátható. Gyakran maguk a bántalmazott felek nincsenek is tudatában, hogy egy mentálisan romboló kapcsolatban élnek.

A bántalmazó kapcsolatnak 6 fő jellemzője van

1. Korlátozás – Ennek lényege, hogy a bántalmazott fél minden helyzetben érezze, nincs önrendelkezési joga. Listázza például, hogy mit csinált, mit vett, gyakran a fizetését is elveszi, szabályozza, hová és mikor mehet.

2. Megalázás – Ez történhet szóban és tettben egyaránt. Célja, hogy az egyén értéktelennek érezze magát, elkerülve így az esetleges kilépési szándékot.

3. Féltékenység – Ez magában foglalja a bántalmazott fél kinézete és a másokkal szembeni viselkedése feletti irányítást, valamint összefüggést mutat az első jellemzővel. Igazából akkor is talál okot a bántalmazó a féltékenykedésre, amikor annak semmi alapja sincs.

4. Agresszió – Verbális és fizikai formát is ölthet; ezzel mutatja meg, hogy ki is a főnök a háznál.

Egy bántalmazó kapcsolat verbális és fizikai formát is ölthet Forrás: Thinkstock

5. Fenyegetés – Gyakran fordul elő, hogy a közös gyerek a fenyegetés tárgya, de ide értjük a fizikai bántalmazás és az elhagyás kilátásba helyezését is – a megtört, önbizalmát vesztett személy fél, hogy elveszíti azt az embert, aki látszólag az egyetlen a környezetében, akinek fontos az ő sorsa.

6. Érzelmi zsarolás – Ez általában akkor kerül elő, amikor a bántalmazó „túl messzire ment". Ilyenkor megígér bármit, látszólag kedvesebb, engedékenyebb lesz. Ez az, ami sokakat visszatart attól, hogy kilépjen a kapcsolatból, akkor is, amikor már megkezdte azt.

Tévhitek a családon belüli erőszakról

A családon belüli erőszakról a köztudatban élő tévhitek eloszlatása a NANE Egyesület feladatainak egyik legalapvetőbb része, mivel e tévhitek sokszor ellehetetlenítik mind az áldozatok segítségkérését, mind az ismerősök és az intézmények beavatkozását.
Zaklató vagy bántalmazó viselkedése miatt kérnek segítséget a hozzánk fordulók Forrás: Thinkstock


Ez egy remek kezdeményezés azok számára (is), akik egyébként nem jutnának el egy segítő szervezethez sem. Ám nem csupán tényleges információkat kaphatnak az érintettek. Az itt található videó remekül szemlélteti a családon belüli erőszak formáit, és egy nagyon fontos kérdést feszeget; Mi az, ami még elfogadható? Döntsd el te! - a "szavazáshoz" és a megosztáshoz látogass el az Ökumenikus Segélyszervezet oldalára.

A filmet az ACG Reklámügynökség készítette.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.