A gyerekek előszeretettel játszanak a szülők idegeivel, feszegetik a határaikat, ráadásul több dackorszakot is átélnek.
Amikor már tényleg pattanásig feszül az a bizonyos húr otthon, könnyű lenne lerendezni a dolgot egy pofonnal.
Sajnos túl könnyű, sőt, az elsőnél még hatásosnak is bizonyul. A gyerek megrémül a testi fenyítéstől, ezért az aktuális hiszti, rossz viselkedés abbamarad. Ám pár alkalom után hozzászokik, nem lepődik meg, nem ijed meg tőle, épp ezért érkezik a nagyobb ütés, előkerülhet a szíj, a fakanál. Az erőszak azonban sosem fog magyarázatot adni a gyereknek, hogy az adott viselkedése miért nem volt helyes. Enélkül pedig nem beszélhetünk nevelésről, csupán félelemkeltésről és elnyomásról.
Családon belüli bántalmazás: amikor a szülő egyetlen eszköze a verés
A zéró toleranciát hirdető gyermekvédelmi törvény ellenére sokan még mindig családi belügynek tekintik a gyermekek bántalmazását, főleg a nevelő célú gyerekverést. A lehetséges okokról és az elszomorító következményekről F. Lassú Zsuzsa pszichológust, az ELTE docensét kérdeztem. Olvasd tovább!
Azok a gyerekek, akiket a szüleik vertek, hajlamosabbak arra, hogy kortársaikkal, párjukkal vagy saját gyermekükkel szemben erőszakot alkalmazzanak. Sőt, még annak az esélye is nő, hogy törvény- és jogsértő magatartásúakká válnak. Ennek igen egyszerű oka van: a gyerekek mintakövetők. Ám ezen túl még közrejátszik a verések miatt bennük felgyülemlett frusztráció és az önbecsülésükön, önbizalmukon esett kár is.
Így nevelj verés helyett
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.