A meditáció lényege, pozitív hatásai és típusai

A meditáció voltaképpen a tudatunkba való elmélyedést, egyfajta relaxációt jelent, amely segít leküzdeni az öntudat korlátait és kiterjeszteni az elmét a tudatosság egy magasabb szintjére.

Az élet stresszes, túlhajszolt, tele ingerrel. Az agyunk, a gondolataink állandóan pörögnek, egyik szüli a másikat, s mire a gondolatmenet végére érünk, egy olyannal fejezzük be, amelynek köze sincs a kezdő gondolathoz. De az érzelmeink legalább ilyen kaotikusak: az egyik percben még jó a kedvünk, de egy váratlan helyzet dühöt, rémületet vagy idegességet válthat ki belőlünk, kibillentve minket a lelki békénkből. Ráadásul előszeretettel vetítjük ki másokra az elképzeléseinket, érzéseinket. A mindig mosolygó, szép fiatal lányról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy kedves, boldog és mindene megvan, a szerényen felöltözött, szemüvegesről pedig azt, hogy mogorva, szürke jellem, holott a valóságban lehet, hogy épp fordított a helyzet.

A meditáció segít, hogy a gondolatainkat és érzelmeinket rendezzük, illetve hogy felébredjünk a hamis álomvilágból.

a békéhez és az összpontosításhoz. Segítségével mélyen megvizsgálhatjuk a gondolatainkat, eszméinket, érzelmeinket és elképzelhetjük, milyenné szeretnénk válni.

A meditáció amellett, hogy lecsendesíti az elmét, alapja a spirituális fejlődésnek, sok gyakorlati előnnyel is rendelkezik, amelyeket a hétköznapokban is jól kamatoztathatunk.

- kedvezően hat az egészségre (pl. vérnyomásra, stresszre, fájdalomra)
- növeli a koncentrálóképességet
- erősíti a tudatosságot
- helyrebillenti az érzelmeket (pl. felesleges harag, féltékenység, félelem)
- segít leküzdeni a pszichés problémákat (pl. depresszió, gyermekkori trauma)
- válaszokat adhat útkeresés során (pl. mi az élet értelme, mit szeretnék, ki vagyok én)

A meditációra számtalan módszer létezik. Meditálunk akkor is, amikor egy festményt nézünk belefeledkezve a színek és formák világába, elveszítve az időérzékünket, de akkor is, amikor elmélyülten kertészkedünk. Bármelyik módszert is választjuk, alapvetően négy típusba lehet sorolni a szellemi gyakorlatokat.

1. Koncentráló meditáció: ez az elme megszelídítését foglalja magában, mikor például egy tárgyat nézve vagy egy cselekedetre összpontosítva – lélegzés, mozdulatsor – lecsendesedik a tudat.

2. Figyelem-meditáció: ennél a típusnál az érzelmek, gondolatok megszabadítása a cél a saját, szubjektív szűrőnktől, hogy tisztán lássunk, kivetítések és fantáziálások nélkül.

3. Elemző meditáció: ilyenkor mindig egy adott kérdéskör, egy meghatározott téma áll a meditáció középpontjában, az elmélkedés fókuszában: türelem, boldogság, harag stb.

4. Vizualizációs meditáció: ez a típus, az elme képzelőerejét használva, segít megteremteni egy olyan tudatot és egyben valóságot is, amilyet szeretnénk és amit kívánunk magunknak.

A meditáció, azaz a tudatunkban való elmélyedés számos pozitív hatással rendelkezik, akár a mindennapi élet során, akár pedig spirituális értelemben. Bár a gyakorlásához fegyelemre van szükség, érdemes megedzeni hozzá az elmét, mert csak előnyödre válhat, ha rendszeresen – vagy ha csak alkalomadtán is, de – alkalmazod.