Machu Picchu (Peru)
Az andok csúcsai között elhelyezkedő Machu Picchut a feltételezések szerint Pachacutec inka uralkodó építette a 15. században, 2450 méteres magasságban. A város, mely 1983-ban az UNESCO világörökség része, majd 2007-ben egyike lett a Világ Új Hét Csodájának, az inka építészet mesterműve. Több, mint 200 épülettel, templommal, nyitott vízvezetékekkel és ültetvényes, lépcsőzetesen kialakított földteraszokkal rendelkezik. Ahogy az ember ott áll ezen a fantasztikus helyen, önkéntelenül is elgondolkozik rajta, hogy mikor, miként hozták fel ide a súlyos gránittömböket és hogyan hozták létre ezt az egyedülálló helyet fémszerszámok és habarcs használata nélkül?
A gízai nagy szfinx (Egyiptom)
A gízai fennsíkon, a Nílus folyó partján található a világ legnagyobb monolit szobra, a Nagy szfinx. A monumentális szobor egy mitológiai lényt ábrázol, melynek emberfeje és oroszlánteste van. A rejtélyes műemlék számos kérdést vet fel, többek között, hogy kit ábrázol, ki volt az építtetője, mikor építették és hová tűnt az orra? A legvadabb elképzelés szerint a szfinx valójában egy speciális csillagászati óra, mely jelzi majd a világvége eljövetelét. A vélemények megoszlanak; egy biztos, hogy a gízai nagy szfinxet valójában egy óriási mészkőtömbből faragták ki, ezt bizonyítják a jól látható rétegek, melyek a kőzetek lerakódásának a nyomai.
Angkor (Kambodzsa)
A kambodzsai dzsungel mélyén megbúvó Angkor városa a 9. és 15- század között a Khmer Birodalom fővárosa volt, területe mintegy 1000 négyzetkilométert ölelt fel. A metropoliszban csaknem egymillió ember élt, ellátásukra vízgazdálkodási rendszert építettek ki. A csatornák behálózták az egész várost, így tudták ellátni az emberek vízszükségletét. Az uralkodók nagyravágyók voltak, egyre nagyobb templomokat és cirádás épületeket építettek. Angkor azonban elbukott, melyért a legújabb kutatások szerint az éghajlatváltozás volt a felelős. Az időjárás megváltozása miatt egyre kevesebb lett a víz, és aszályos területek alakultak ki. A túlnépesedés és az erdők kivágása megbosszulta magát, a khmerek kénytelenek voltak elhagyni a várost, melyet azóta teljesen benőtt a növényzet.
Húsvét-sziget (Chile)
A világ egyik régészeti rejtélye a Húsvét-sziget. Ez a távoli csendes-óceáni sziget, melyhez a legközelebbi lakott település 2092 km-re fekszik, egykor egy virágzó polinéz közösség otthona volt, de nem emiatt vált híressé, hanem a 900 monumentális szobor (moai) miatt, melyek elszórva fekszenek a parton, illetve a parthoz közel. A legendás szobrokat a 12. és 16. század között készítették az őslakosok mindenféle komolyabb eszköz használata nélkül, ami már eleve sok kérdést vet fel. A tudósok azonban leginkább azt vizsgálták, hogy milyen célt szolgáltak ezek a szobrok? A feltételezések szerint a szobrokat a törzs fontos tagjainak tiszteletére állították, így minden egyes darab egy képmást ábrázol. A látszat ellenére nem csak fejekről van szó: a föld alatt egy test is rejtőzik.
Agyaghadsereg (Kína)
A föld alá temetett hatalmas sereg 8000 terrakotta katonából, 130 szekérből és több száz lóból áll. Felfedezésük egy véletlennek volt köszönhető; a földművesek kútásás közben akadtak rá az első leletekre. A kutatások kiderítették, hogy a sereg a Kínát egyesítő császár, Csin Si Huang-ti parancsára készült abból a célból, hogy az uralkodót szolgálja a túlvilágon. A 184-197 centiméter magas, egyedi arcvonással rendelkező katonák mellett zenészek, akrobaták és állatok is voltak a figurák között, mivel a császár meg volt győződve arról, hogy a túlvilágon a sereg életre kel. Az eltemetett palota és hadsereg létrehozásához mintegy 38 évre és több százezer ember munkájára volt szükség. Bár a régészek szerint az agyagkatonák a császár földbe temetett palotájának a kapuit őrizték, felmerül a kérdés, vajon milyen csodákat őrizhettek még?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.