Így nézett ki a menü dédszüleink idején: egészen másképp étkeztek, mint a 21. század embere

Life.hu

2023.07.27.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A régi paraszti táplálkozás nagymértékben különbözött attól, ahogy ma eszünk. A legtöbb alapanyagot maguk termelték meg, ezek és az ezekből készült ételek kerültek az asztalukra. Fontos szempont volt, hogy ételeikben legyen elég kalória, hiszen szükségük volt rá a nehéz fizikai munka miatt.

A parasztcsaládokban bevált szokás szerint nyáron naponta háromszor ettek. Két fogás csak ünnepnapokon került az asztalra, hétköznapokon egy fogást tálaltak fel. Egy földműves általában reggel 8-kor reggelizett, étele egyszerű, háztáji termékeket tartalmazott: szalonnát, túrót, hagymát, kenyeret. Délben levest ettek, este pedig hüvelyes vagy kása került az asztalra - írja a Nemzeti Köznevelési Portál nyomán a Mindmegette.

A parasztcsaládokban bevált szokás szerint nyáron naponta háromszor ettek Forrás: fortepan

Hús, húsos káposzta, pörkölt többnyire ünnepnapon került az asztalra, és akkor készített a háziasszony süteményt is. A húsleves gyakran két fogást is kitett; a benne főtt húst mártással tálalták. A katolikus családokban a hétfő, a szerda és a péntek böjti nap volt, ekkor mindig tésztát ettek.

A nyári három étkezés télre lecsökkent kettőre. Kevesebb volt a munka a földeken, kevesebb energiára volt szükségük. Az egyik étkezés 9-10 óra körül, a másik 14-16 óra között volt.

A fentiekből is jól látszik, miért van az, hogy a régi idők embere mindent evett, mégsem hízott el. Az étkezésük mennyiségét és kalóriáját ösztönösen is a napi munkavégzésük határozta meg, nem nassoltak, nem ettek unalomból, minden étkezésnek megvolt az ideje és a funkciója. Fontos, hogy mindig azt ették, aminek éppen szezonja volt, nem ismerték a tartósítószeres ételeket, a húst is maguk termelték meg, ahogy a zöldség és gyümölcs is megtermett a kertjükben.