Az elátkozott Fekete-kastély titkainak nyomába eredtünk - videó

Hátborzongató legendák övezik a balatonedericsi Fekete-kastélyt, amelynek egyik jeles kutatóját, Töreky András helytörténészt kerestük fel, hogy járja be velünk a mára romossá vált épületet és meséljen annak történetéről.

– Mióta foglalkozik a Fekete-kastély történetével?

– Több mint 20 éve foglalkoztat a téma, azóta, hogy a Virág Zsolt-féle Magyar Kastélylexikon kiadójától felkértek, hogy segítsek a környékbeli kastélyokról szóló anyag megírásában. Ekkor kezdtem alaposabb kutatásba.

– Mikor és ki építette a kastélyt?

– Nedeczky Jenő építette alsó és a felső kastélyt is; az előbbit, mely panzióként működött régen és működik ma is, az 1860-as években húzatta fel. A felső Fekete-kastélyt, amelyhez a gyilkosságok, az öngyilkosságok, a kísértettörténetek kapcsolódnak, az 1890-es években építették fel, a hagyomány szerint Nedezky Jenő saját tervei alapján. A kastélyt egy magas, lejtős dombra emelték, oldalhomlokzataiból háromszintes torony emelkedik. A Nedeczky-család címerével díszített erkélyről pedig csodálatos látkép tárul elénk, a Balaton sziluettjével.

– Honnan ered a „fekete" jelző?

– Ennek egészen prózai oka van: a kastély fekete tetőzete és feketére festett ajtói miatt nevezték el így.

– Mit lehet tudni a Nedeczky-családról, és hogyan köthetők hozzájuk az első tragédiák?

– A középbirtokos nemesi Nedeczky-család Nyitra megyéből származik, családfájuk egészen az Árpád-korig nyúlik. A család vezetékneve a Nyitra megyei, valamikori nedeczei várhoz kapcsolódik. Nedeczky Jenő és bátyja, István hamar elárvultak. A Deák Ferenccel is rokonságban álló testvérpárt lázadó szelleműnek írták le kortársaik. Részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, majd annak leverése után is többször fellázadtak a Habsburg-hatalom ellen, így gyakran ültek a hatalom börtönében. Nedeczky Jenő 1881-ben feleségül vette unkahúgát, Nedeczky Emmát, és született egy kislányuk, aki csecsemőkorában meghalt.

A legenda szerint Nedeczky a saját kezével faragta meg elhunyt szerettei síremlékét – ez persze nem teljesen igaz.

A tragédiák sora aztán 1889-ben folytatódott: a cselédek gyerekei diót vagy mandulát pucoltak a kastély padlásán, amikor a födém rájuk szakadt és az egyik gyerek életét vesztette. Ekkor már terjedni kezdtek a pletykák arról, hogy a Fekete-kastély elátkozott.

– Egyesek szerint Nedeczky Jenő szelleme fel-felbukkan a kastély és a 71-es út közelében... Mi történt a ház urával a családja elvesztését követően?

– Soha többé nem házasodott meg. Súlyos köszvény kínozta, ízületi fájdalmaktól szenvedett.

Voltak anyagi nehézségei is, de az öngyilkosságában nyilván közrejátszott a felesége és kislánya elvesztése is.

A legenda és a szájhagyomány valóban úgy tartja, hogy Nedeczky Jenő fekete ruhában, fekete szellemhintóján közlekedik a környéken, általában éjfél után.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy a fekete hintóban ülő Nedeczky szelleme addig kísérti és zaklatja a helyieket, amíg felesége és kislánya sírját rendbe nem rakják... Az 1970-es években halálos baleset történt itt, a 71-es úton, amelyben egy férfi az életét vesztette. A helyiek szerint a férfit a fekete szellem-hintó ütötte el.

– Beszélnek errefelé egy olyan gyilkosságról is, amelyet szerelemféltésből követtek el.

– A felső kastélyban, 1912-ben az 58 éves Getli Karolina szakácsnőt szerelemféltésből meggyilkolta a szeretője, Papp István. Ő is a kastélyban dolgozott, és borzasztó haragra gerjedt, amiért Karolina mulatni ment a helyi edericsi kocsmába a barátnőjével. Egész éjjel várta az asszonyt a külső cselédlépcső bejáratánál, amikor pedig az felért a lépcsőn és befordult a folyosón, több késszúrással végzett vele. Még borzasztóbbá teszi a történetet, hogy a gyilkosság szemtanúja, Csenge János mindenes a holttestet később ki is rabolta.

– A Nedeczky-rokonság aztán túladott a kastélyon. Az új tulajdonos idejében is folytatódtak a hátborzongató esetek?

– Mivel örökös nem volt, a Nedeczkyek eladták a felső kastélyt, amely 1928-ban dr. Vág Jenőhöz került. A budapesti ügyvéd később valami miatt adósságba keveredett, és szégyenében önkezével vetett véget az életének.

Ez az öngyilkosság nem a kastélyban, hanem a család budapesti otthonában történt. Vág Jenő megvárta, amíg a felesége és kisfia elmennek hazulról, majd magára zárta az ajtót és a sütőbe dugta a fejét. Halála után a kastély és az adósságok a feleségére, Benda Ilonára és kisfiára szálltak.

Az özvegyasszony árverésre bocsátotta a kastélyt, amelyért Kaáli Nagy Adorján erdélyi származású arisztokrata, egy különös megjelenésű, mégis karizmatikus, hírhedt házasságszédelgő jelentkezett. Bár Adorjánt több nő is perelte akkoriban, Benda Ilona szívét mégis meg tudta nyerni, és a nő hamarosan hozzáment feleségül. A férfi elérte, hogy az asszony eladja budapesti lakását, és odaköltözzenek a Fekete-kastélyba.

Az addig felhalmozott adósság pedig csak még több adósságot szült. A Fekete-kastélyt végül elárverezték, a házaspár elvált, Adorján pedig börtönbüntetést kapott. Azt beszélték, hogy Benda Ilona öngyilkos lett, ez azonban nem igaz, valójában csak eltűnt a nyilvánosság elől, Budapesten nyitott egy kis ruhaszalont.

– Mi a helyzet a kastéllyal manapság?