"A rettegés összeszorítja a gyomromat" - Így segíthetnek a szülők a szorongó tinédzsernek

A Child Mind Institute szerint a szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális zavarok a gyermek- és tinédzserkorban. 31,9 százalékuk küzd majd a szorongás valamilyen formájával, mire 18 éves lesz. A lányok pedig több mint kétszer nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással vagy depresszióval, mint a fiúk. A világjárvány pedig sok tizenévesnél csak súlyosbította a tüneteket.

Ha szorongó tinédzserre gondolunk, valószínűleg egy idegeskedő fiatalt képzelünk el, aki izgul egy nagyobb dolgozat előtt , de a szorongás valójában ennél sokkal súlyosabb, mélyebb probléma, amit nem szabad félvállról venni. A szorongás a testünk védekezési módja, amely biztosítja, hogy legyen elég energiánk az életveszélyes helyzetek leküzdéséhez. Aki azonban szorongásos zavarban szenved, annak a teste akkor is reagál, amikor nincs ilyen fenyegetés.

 Aztán a napom nagy részét a töprengés tölti ki. Gyakran nehezen tudok egyszerre csak egy dologra koncentrálni. Sokszor nincs elég akaraterőm ahhoz, hogy figyeljek az órán, hogy az iskolai munkára koncentráljak, vagy hogy részt vegyek az iskola utáni tevékenységekben. A szorongás hihetetlenül megnehezíti, hogy megtegyem azokat a dolgokat, amelyeket az iskolarendszer fontosnak tart; túlságosan kimerít" - írta le egy tinédzser a Parents.comon, hogyan éli meg ő a szorongását. Legyen szó félelemről, rettegésről vagy bűntudatról, a szorongás sokféle formában jelentkezhet. Például sok tizenéves küzd szociális szorongással, de kiválthatják a hírek, szeparáció, korábbi trauma, vagy valami olyan dolog, amit nem feltétlenül tudnak kimutatni. 

Hogyan segíthetnek a szülők

A jó hír az, hogy a középiskolások manapság nagyobb valószínűséggel fordulnak mentálhigiénés szakemberhez, mint a 80-as évek tizenéves diákjai a Child Mind Institute szerint. Ez azt jelenti, hogy a szorongásról való beszélgetés már nem akkora tabu, mint egykor. Azonban még mindig stresszes vagy kínos lehet a tinédzser számára, ha a szorongásról beszélget a szülővel, különösen, ha úgy érzi, hogy elítélik vagy elutasítják az érzései miatt.

Keressük a figyelmeztető jeleket

Jó kiindulópont lehet, ha odafigyelünk a szorongás figyelmeztető jeleire. A szorongás miatt a tinédzserek kimerültnek és frusztráltnak érezhetik magukat. Néha a szorongó gondolatok körforgásában rekedt tizenévesek olyan ismétlődő viselkedési formákat vesznek fel, amelyeket a szülő is felismerhet. 

Osszuk meg saját tapasztalatainkat

Egy másik jó taktika a szorongással kapcsolatos egészséges kommunikáció ösztönzésére az, ha megosztjuk saját tapasztalatainkat. Éreztünk már valaha intenzív szorongást? Esetleg pánikrohamot? Hogyan éreztük magunkat? Beszéljünk ezekről nyíltan, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a mentális egészségről, és segítsünk a tinédzsereknek abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül. Tudassuk velük, hogy vannak szakemberek, akikkel beszélhetnek. Lehet, hogy nehezen öntik szavakba a tapasztalataikat, tüneteiket, érzéseiket, de ha van valakijük, akivel beszélhetnek, az megváltoztathatja az életüket, és meg is mentheti őket. Senkinek sem szabadna egyedül megküzdenie a mentális betegséggel járó terhekkel. Tudassuk a gyerekekkel, hogy ott vagyunk mellettük.