A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szerint annak a gyermeknek, aki adott év augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét, szeptemberben kötelező iskolába mennie. Míg korábban az óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, 2020. január 1-jétől ez az Oktatási Hivatal feladata. Az iskolaérettség azonban egyénenként változik, amire nagyon fontos odafigyelni.
Ha szeretnénk, hogy még egy évet maradjon az óvodában, az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható kérvényt a Hivatal által kiírt időpontban, január folyamán kell benyújtanunk postai úton vagy elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül. Ha lekéssük a határidőt, a gyermeknek mindenképpen el kell kezdenie az iskolát.
A kérvényben meg kell indokolnunk a döntést, ezért érdemes minél korábban beszerezni azokat a dokumentumokat, melyek a gyermek iskolaéretlenségét alátámasztják. Ilyen lehet például orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai, óvodapedagógusi vagy más szakértőtől származó vélemény is, de magánúton is lehet iskolaérettségi vizsgálatot kérni.
Szakértői vélemények nélkül is benyújthatjuk a kérelmet pusztán szülői indoklással, melyben részletesen leírjuk, hogy a gyermeknek miért lenne előnyös további egy évig az óvodában maradni. Ilyen esetben viszont nagyobb az esélye annak, hogy a hivatal szakszolgálati felülvizsgálatot kér.
Amennyiben minden szükséges adat rendelkezésre áll, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül meghozza döntését. Ha hiányos a kérelem, vagy további adatok szükségesek, akkor hatvan napon belül döntenek a kérelemről. Ha a beiratkozás idejéig nem érkezik meg a döntés, érdemes jelentkezni a kiválasztott iskolába, és ha közben kiderül, hogy a gyermek még maradhat az óvodában, akkor értesítsük erről az adott iskolát.
Előfordul, hogy az Oktatási Hivatal elrendeli a pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát. Ez nagyjából két-három órát vesz igénybe, ahol a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat munkatársai megvizsgálják a gyermek iskolai alkalmasságát, majd az eredményt követően a hivatal jóváhagyja a szakszolgálat javaslatát.
Fontos tudnunk, hogy ha a Hivatal helyt adott a kérelemnek, utólag már nem gondolhatjuk meg magunkat akkor sem, ha időközben a gyermekünk sokat fejlődött, és mégis szeretnénk beíratni az iskolába.
Ha a hivatal elutasítja a kérelmünket, a bírósághoz fordulhatunk fellebbezésért. A gyakorlatban arra kell számítani, hogy az eljárás nem zárul le az iskolai beiratkozás vagy az óvodai ballagás időpontjáig, így a biztonság kedvéért érdemes a választott iskolába is beíratni a gyermeket.
Döntsünk felelősséggel!
Léteznek olyan óvodák, melyek az iskolakezdés előtt elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatot, de ezek többnyire a kognitív képességeket mérik fel, és a mozgáskoordinációról, érzelmi vagy szociális éretlenséget nem vizsgálják, pedig a további egy év óvodára gyakran ezeknek a területeknek a fejletlensége miatt van szükség.
Ha tanácstalanok vagyunk, mi lenne a legjobb döntés, vagy bármelyik területen elmaradást észlelünk, szülőként mi magunk is kérhetünk különböző fejlesztő központokban, valamint hivatalos úton, az illetékes kerületi Pedagógiai Szakszolgálatnál egy komplex pszichológiai és pedagógiai, orvosi vizsgálatot, mely során pontos képet kapunk a gyermek fejlődésének menetéről, képességeiről.
Előzzük meg a bajt
A vizsgálat akkor is segíthet, ha szeretnénk, hogy gyermekünk időben elkezdje az iskolát, de felmérnénk, milyen területeken van elmaradása. A szakemberek javaslatot tesznek a különféle fejlesztendő dolgokra, így azokat a képességeket tudjuk fejleszteni, melyekkel gyermekünk magabiztosan és könnyedén lépheti át az iskola kapuját. Minél korábban kezdjük el a fejlesztő tevékenységet, annál sikeresebben alapozhatjuk meg a sikeres iskolakezdést.
A szakértői javaslat az iskolaválasztás döntésében is segítségünkre lehet, hiszen a vizsgálat feltárja azokat a képességeket, melyekben gyermekünk erősebben vagy éppen gyengébben teljesít. Így a gyermek képességeit figyelembe véve hozhatunk döntést.
Ha a pedagógiai szakszolgálat vizsgálata során eltérés tapasztalható a gyermek fejlődésében, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM) megállapításra kerülhet sor. Így fejlesztő foglalkoztatásra van igénye, melynek óraszámát a vizsgálatot követően a bizottság határozza meg. Ilyen esetben a szakértői bizottság egy, két vagy háromévente, 16 éves koráig felülvizsgálja a gyermeket, de indokolt esetben a felülvizsgálat ezen időtartamon belül is kezdeményezhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.