Charles Dickens szépunokája, Catherine: egy aprócska magyar faluban találta meg a boldogságot

Édesanyját gyerekként bútorok közé bújtatva lopták ki az országból; a Wencheim családé volt egykor egész Békés megye, ám a második világháború előtt nem volt tanácsos maradniuk. Charles Dickens szépunokája, Catherine maga is ódon falak között nőtt fel; egy 700 éves angol házban, amely egykor plébániaként működött. Később tíz évet élt a Karib-térségben, majd – miután édesanyja visszatért ősei földjére, Dobozra –, ő maga is Magyarországon telepedett le. Ez már a 22. karácsony, amit itt ünnepel.

Charles Dickens szépunokája, Catherine egy aprócska magyar faluban él

Amikor néhai férjével, Christopherrel elvetődtek Csákberénybe, azonnal látták a lehetőséget a móri borvidéken található aprócska faluban, így Charles Dickens szépunokája Magyarországon telepedett le.

„Persze a helyiek azt mondták, hogy őrültek vagyunk, hogy egész évben egy felújított présházban akarunk élni, de mára már megszokták, hogy a domboldalban lakik egy angol asszony" – meséli Catherine nevetve, miközben meggyújtja a kandallóban a tüzet.  „A faluban akad olyan lány, akivel akkor találkoztam először, amikor az édesanyjával az óvodából jött hazafelé. Most felnőtt nőként már itt dolgozik nálunk.”

„Hiába nőttem fel Angliában, édesanyám révén sok magyar szokás élt velünk az ünnepek idején is. Például hozzánk nem a Santa Claus, azaz a Télapó jött – mint a többi gyerekhez ott – hanem a Jézuska hozta az ajándékot. Viszont mi sem vártuk meg a december 24-ét a fa díszítésével, hanem angol hagyomány szerint jó 10 nappal szenteste előtt már állt a fenyő a nappaliban. 

 Angliában azt mondják: Fish on Fridays, azaz péntekenként kell halat fogyasztani. Ennek vallási gyökerei vannak; régen a péntek is böjtnap volt, és csak a hal volt engedélyezett a húsok közül. Nem készítettünk karácsonyi pudingot, ahogyan az a szigetországban szokás, hanem csokitortát ettünk. Időközben azonban nagy barátja lettem a magyar süteményeknek; imádom a zserbót, a pogácsát, a meggyes rétest és a rózsaszín minyont. Egy angol szokást azonban Meggel tartottunk; óriási zoknikat akasztottunk a kandallóra, amikor gyerek volt, és abba érkezett az ajándék."

• Catherine Dickens második férje is imádja Magyarországot

Első férje halála után Catherine jó néhány évig egyedül volt, majd egy internetes társkeresőn megismerkedett második férjével, Grahammel. Aki szintén karácsonymániás.

„Catherine Budapest néven regisztráltam, egy hónapnyi levelezés után pedig Angliában személyesen is találkoztunk, hiszen látogatóba mentem a család ott élő tagjaihoz" - mondta Catherine.

„Amikor bemutatkoztunk, először nem is ütötte meg a fülem a Dickens név. Pedig Portsmouth-ban nőttem, fel, ahol Dickens született. Az iskolába menet mindig elbuszoztam a szülőháza előtt" – veszi át a szót Catherine férje, Graham.  „Aztán egyszer csak mégis megkérdeztem, hogy nincs-e rokonságban az íróval. Meglepődtem, amikor kiderült, hogy a Karácsonyi ének írójának szépunokájával randevúzom."

„Én úgy hat éves lehettem, amikor tudatosult bennem, hogy a felmenőim között van egy igazi híresség. Angliában nem annyira kapják fel a fejüket a Dickens névre, ám előfordult, hogy Argentínában, valahol a semmi közepén kártyával fizettem egy kis boltban és döbbenettel vegyes csodálattal ejtették ki a vezetéknevem" – teszi hozzá Catherine.

„Tavaly, amikor a két lányom – Emma és Katy – és a vejem meglátogatott minket az ünnepen, szinte csoda történt. Este kilenckor értünk Csákberénybe, és abban a pillanatban elkezdett esni a hó. Felemelő érzés volt!"

• Így szeretik a karácsonyfát: eklektikus díszítés

Csákberényben már az adventi időszak is igen mozgalmas. Minden vasárnap összegyűlnek a falubeliek és együtt gyújtják meg a gyertyákat a koszorún. Süteményt esznek, beszélgetnek.

„December 1-jétől adventi naptárunk is van – meséli Catherine. – Kihúzzuk 1-től 24-ig a számokat, és minden este, az aznapi ablak díszbe borul. De az ünnepünk elmaradhatatlan hozzávalója Attila pálinkája, aki szintén itt lakik a faluban."

Catherine visszaemlékszik az első karácsonyra, amit Magyarországon töltött Christopherrel. Budapesten, a belvárosban laktak.

„Óriási két és fél méter magas fát állítottunk, hiszen nagy belmagasságú volt a lakás és arany, barack és krémszínű díszeket akasztottunk rá."

„El kell mondjam, hogy Catherine előtt is volt kötődésem a magyarokhoz. Ugyanis nagy West Bromwich Albion drukker vagyok és a csapatban jó néhány évvel ezelőtt játszott Gera Zoltán. Mindig fő helyen van a fán a West Brom mintás karácsonyi díszem. Szoboszlait is kedvelem, akkor vagyok bajban, amikor a magyar válogatott játszik az angollal. Ilyenkor Catherine drukkol a magyaroknak, én az angoloknak."

Az ünnepek alatt Graham a szakács, Catherine gondoskodik a desszertről. Budapesten veszik meg az ünnepi pulykát a Vásárcsarnokban és készítenek – bár a feleség gyerekkorában ez náluk nem volt szokás – karácsonyi pudingot is.

„Nyolcan-tízen üljük körül az ünnepi asztalt, beszélgetünk és sokat játszunk" – meséli Catherine.  „Aztán eljön a 27-e, amikor a barátainkkal és azokkal, akik a vendégházakban töltik az ünnepeket, egy hosszú asztal mellett ülünk, jókat eszünk, beszélgetünk, és élvezzük egymás társaságát."