Hol vagytok férfias férfiak? - Müller Péter írása

Van egy univerzális törvény: ha valami túlzásba kerül, átcsap az ellentétébe. Jung ezt enantiodormiának nevezi. Ezen alapszik a Ji King is, melyből a Jóskönyvemet írtam. Azt mondja, ha valami már nagyon jang - abból jin lesz. És ha valami nagyon jin - jang lesz.

A pólusok átcsapnak az ellentétükbe. Így van a nemekkel is. A Nagyon Férfias nőiessé válik - és a Nagyon Nő elkezd férfiasan élni és gondolkodni.

Ezt az átcsapást mindenhol tapasztalhatod. A szexben, például, az extázis csúcsán, amikor a férfi a legeslegerősebb - hirtelen elgyengül és belealszik az ölelésbe. Az oroszlán nyuszivá szelídül. A "gyenge" nő pedig megtelik energiával: oroszlánnak érzi magát.

Ez történik néha az öregedésnél is. Egy idős mester - kitűnő írónk - hírhedt nőfaló volt ifjúkorában. "Nagy Kan" - ahogy nevezték. Vénségre is egy szép, telt, fiatalos felesége volt. Az asszony lett a "férfi" a házban. Ő intézte a rozoga Mester körül a pénzügyeket, a szerelőket, az adót és a szerződéseket. A Skodájukat is ő vezette, mert az öreg alig látott már. Hosszú, vállaira hulló galambősz művészhajjal ült a bögyös neje melletti anyósülésen, amikor lerobbant az autójuk. Az asszony kipattant a kocsiból. Integetett egy kamionnak. Az megállt. Formás nőnek szívesen segítenek. Vonóhorgot akasztottak a kocsira. Az asszony fürgén fölkúszott a magas kamionba, de mielőtt elindultak volna, a sofőr hátrabökött a vontatott kocsi felé, s azt kérdezte: anyuka benn marad?

Igen. Casanovából anyuka lesz. Az öregasszonyok férfias tulajdonságokat mutatnak, a férfiak nőieseket, még hormonálisan is. Ilyen átfordulás történt az emberiséggel az elmúlt évezredek során.

Minden ősi hagyományban a férfié volt az Égi, a nőé a Földi oldal. A kabbala Életfáján a Bölcsesség, a férfias - az Ész, a női erény. A férfi csak a szikrát adta, vagyis az ihletet, a láng a nőben lobbant föl. Benne ment végig a gondolkodás és logikus következtetés folyamata. Az okosság női tulajdonság volt. Őseink a "szőke nő" vicceket nem is értenék.

Ma, amikor azt mondjuk, hogy a nő inkább csak érez, és az intuíciójára hallgat, mert nem elég okos és nem tud logikusan gondolkodni, szembe megyünk az ősi igazsággal. (Egyetemeink teli vannak nőkkel!)

"Gyárilag" a nő okos volt. Az Értelem géniuszai mind istennők voltak! A görögöknél éppúgy, mint a zsidó-keresztény kultúrkörben. A filozófia múzsája nő.

Az se stimmel, amit manapság mondanak, hogy a férfi az "erős", a nő a "gyengébb" nem. A jin nem gyengébb, mint a jang. A Sakti, a női istenség, semmivel sem gyengébb, mint Siva, a férfi. Csak az erejük természete más.

A nők az életerősebbek. Sok évvel túlélik az önmagukat hamar fölemésztő férfiakat. A még föl nem robbant családokban mindenhol találsz egy erős anyát vagy egy szívós nagyanyát, aki összetartja az egészet. ("Mi mindent bír egy nő!" - szoktuk mondani.)

Az élet védelme manapság sokkal inkább a nők, mint a férfiak életcélja. A férfiak - miközben világhatalmukat görcsösen őrzik - nem látják át a Lét "égi" okát. Hiányzik az ősi, tisztánlátó bölcsességük. Földi, anyagi célokért küzdenek. Pénzért, hatalomért, egy olyan tudomány eszközeivel, amely sem nem egységlátó, sem nem egységőrző.

Vagyis szeretetképtelen. Az emberiség olyan technomágia hatalmába került, amelyből hiányzik a holisztikus Bölcsesség - és ez a férfiak vétke. Sohasem látott technikai fejlődést produkáltunk a Földön. Egyúttal egy embertelen, lélektelen világot is. A gépek mindent tudnak, csak a legfontosabbat nem: szeretni. A komputer a tudás zsenije - és az érzés közveszélyes hülyéje.

A természettel való egység megszűnése csak következménye annak, hogy a férfiszellem megszüntette a természetfelettivel való kapcsolatát. Ma már nem is értjük, hogy nem az erdőkkel, a vizekkel, a jéghegyekkel, az állatokkal és növényekkel kell elsősorban fölvenni a gondoskodó jó viszonyt - hanem azzal az Értelemmel, amit a különféle kultúrák Istennek vagy taónak neveznek.

Nem a mormotákkal, a jegesmedvékkel és a delfinekkel való kapcsolatunkkal van a baj, hanem a saját lelkünkkel. Mérhetetlenül rossz viszonyba kerültünk önmagunkkal. Így aztán mindennel. Egymással is.

Az életfán a Gyengédség és a Szeretet a férfi oldalon van. Ki gondolná?! Bennünk, férfiakban, mindez eltorzult. Filozófiánkból absztrakció lett, vallásunkból képmutatás, fanatizmus, politikánkból könyörtelen érdekharc. A technika szükségtelenné tette az emberi munkát. A munkanélküliség csak más szó arra, hogy az emberre nincs semmi szükség.

Életrendünkből hiányzik a férfibölcsesség. A bölcsesség azt jelenti, hogy tudni az élet értelmét. A mai férfi nem tudja. Fogalma sincs róla. Mint Madách Ádámja a Tragédia végén - reményét vesztett végjátékos.

Életének nem látja már célját, értelmét. A nőkről pedig - hiszen az ő arcuk is eltorzult ebben a végjátékban - a legközelebb beszélek majd.