Epilepszia - Egy ijesztő és titokzatos betegség nyomában

De mi is az epilepszia?

Egy, az agyban kialakult betegség, amelyet más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. Ahhoz, hogy valakinél diagnosztizálják az epilepsziát, legalább két rohamnak kell jelentkeznie.

A görcsrohamot egyes neuroncsoportok kóros ingerületvezetése váltja ki. Tulajdonképpen egyfajta információs zavar az agy idegsejtjei között. Normál állapotban az agyi idegsejtek jeleket váltanak - ha ez lelassul, szakadozni kezd vagy egyszerre indul útjára túl sok jel, akkor az zavarokhoz vezethet, a beteg enyhébb vagy súlyosabb görcsrohamot él át, miközben tudatállapota megváltozik, olyannyira, hogy nem is emlékszik a rohamra és az alatta történtekre.

Ijesztő tünetek

Az epilepsziás tünetek egy része félelmetes tüneteket produkál. Ma ugyan már tudjuk, hogy a rohamok jelentős része csendben, lapítva zajlik: a beteg látszólag "elréved" egy-két percre. A révedés alatt nincs jelen a valós életében, és emléke sem marad a kiesett időről. Máskor azonban a rohamok heves rángógörcsök kíséretében jelennek meg, amelyek akár halálos veszélyeket is hordozhatnak magukban.

- Absens roham: fő tünete a tudatzavar, naponta akár ötvenszer is jelentkezhet (jellemzően 4-10 éves kor között)

- Myoclonusos roham: hosszabb periódusokban jelentkezhet, a felső végtagok rángásával zajlik. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.

- Clonusos roham: szabálytalan, asszimetriás izomrángások jellemzik, nem jár tudatzavarral.

- Tónusos roham: speciális izomaktivitás, amely az érintett testrészt vagy végtagot bizonyos helyzetben rögzít. Az esetek jelentős részében éjjel jelentkezik, rövid ideig tart (1-2 perc) és tudatzavar kíséri.

- Tónusos-clonusos roham (grand mal roham - tulajdonképpen ez az emberek többsége által ismert epilepsziás roham): az egész testre kiterjed, a beteg elveszíti eszméletét, az összes izom megfeszül, a belső izomprés miatt a tüdőből távozik a levegő (ezt furcsa, ijesztő hang kíséri), ezt követheti a clonusos, az összes izomra kiterjedő izomrángás, amelyet habzó nyálelválasztás kísér. E folyamat alatt szokták a segítséget nem kapó betegek elharapni a nyelvüket.

Az epilepszia máig a legtitokzatosabb betegségek közé tartozik, és bár az esetek kialakulásának egy részére akad magyarázat, a betegek felénél egyszerűen nem lehet tudni, mi áll a háttérben.

Az ismert okok a következők lehetnek:

- a genetika (a hajlam, a heves érzékenység a környezeti stimuláló faktorokra)
- oxigénhiányos állapot
- gyermekkori lázgörcs
- az agy traumája (nagy erejű ütés, daganat vagy fertőzés)
- alkoholizmus
- drogok használata

Fotoszenzibilitás

A kiváltó okok között szerepel egy speciális és aligha elkerülhető jelenség: a fény is. Egészen pontosan a fény, illetve bizonyos színek szabályos/szabálytalan felvillanása is előidézheti az epilepsziás rohamot a betegeknél. Illetve akadnak olyan betegek is, akiknél éppen speciális színérzékenységük mutatott rá betegségük létezésére.

1997-ben Japánban valóságos pánik tört ki emiatt, ugyanis egy rajzfilmsorozat (Pokémon) vetítésének hatására több száz gyerek került kórházba epilepsziás tünetekkel. Tulajdonképpen a rajzfilm egyféle "tesztként" működött, amely nyomán a már diagnosztizált epilepsziás gyerekek mellett kórházba kerültek azok a gyerekek is, akiknél éppen a fotoszenziblitás miatt derülhetett ki a betegség. A rajzfilmet, melynek eredeti célja persze nem az epilepszia szűrése volt, levették a programról.

Ahogy gyorsan levették a képernyőkről a 2012-es londoni olimpia logóját kísérő reklámfilmet is, mert szakemberek szerint tömeges epilepsziás megbetegedéseket okozhatott volna a rendkívül mozgalmas, másodpercenként húszszor felvillanó szín- és formaváltás. Fontos tudni, hogy fotoszenzibil epilepsziásra már másodpercenként 4 váltás is rohamot idézhet elő.

Veszélyes színek

Szakemberek szerint a legveszélyesebb a sűrű felvillanások mellett a vörös és kék színek villogása. Joyhdeep Bhattacharya vezetésével, a londoni Goldsmit Egyetem munkatársai egy kísérlet során bizonyították be, hogy a fotoszenzitív epilepsziában szenvedő beteg agya különböző válaszokat ad a felvillanó különböző színpárosításokra.

A kísérletben egy gyógyszerrel illetve gyógyszer nélkül kezelt beteg vett részt, illetve kilenc egészséges ember jelentette a kontrollcsoportot. A kísérlet eredményei alapján az is bebizonyosodott, hogy a villogó színek az egészséges agyra is nagy nyomást gyakorolnak (rendezetlen-kaotikus állapotot hoztak létre), az epilepsziában szenvedő betegek agya azonban rohammal válaszolt. A kísérlet alapján tudhatjuk, hogy a vörös-zöld, illetve a kék-zöld villanások kevésbé veszélyesek.

Kassai Tini