prosztatarák daganatos betegségek környezet múmia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Annak ellenére, hogy a rákról már az ókorban készültek feljegyzések, sokan mégis civilizációs, modern betegségnek tartják, melyért nagyrészt mi vagyunk a felelősek. Miután már a második, több mint kétezer éves emberi maradványban találtak prosztatarákra utaló nyomokat, ez az elmélet megdőlni látszik.

AFP
AFP

Illusztráció

A kutatók nemrég egy 2200 éves múmiában fedeztek fel prosztatarákot. A medence és a gerinc között elhelyezkedő áttétes tumor nagy valószínűséggel nem környezeti, hanem genetikai okok miatt alakult ki a körülbelül 50-60 évesen elhunyt emberben. A prosztatarák a dió méretű mirigyben kezdődik, majd kezeletlenül hagyva áttéteket ad a medencei területre, az ágyéki gerincbe, a felső kar és a láb csontjaiba, míg végül szinte az összes csontba. Ez a mostani eset a második legrégibb prosztatarák, melyet felfedeztek. Az első eset 2007-ben történt, mikor Dél-Szibériában egy 2700 éves szkíta király csontvázát vizsgálták.

Tipp! Sztárok, akiket legyőzött az AIDS. Kattints a galériáért!




A rák mindig is velünk volt?





Szólj bele! Házasság előtt a szex...?




"A betegség valószínűleg nem volt ritka, bár korántsem annyira elterjedt, mint mostanában. Tudományos tény, hogy minden nap keletkezik bennünk rosszul osztódó (például rákos) sejt. Ezeket az immunrendszer felismeri, és hatástalanítja. A káros környezeti tényezők mellett az életkor is hat az immunrendszer működésére. Az ókorban is előfordult a rák, csak sokszor nem került diagnosztizálásra. Alapvetően az ókorban nem volt erősen szennyezett a környezetünk. Az idősebb populációban lehetett magasabb a rákos megbetegedések száma, amely az immunrendszer rosszabb működésére vezethető vissza. Bizonyos munkakörök, mint a bányászat is emelhette a rákos megbetegedések számát."


AFP
AFP

Illusztráció



A környezetnek is van szerepe

Azt, hogy a rák melyik korban jelent meg először, nagyon nehéz megállapítani. Az biztos, hogy nem új betegség, de az is, hogy a modern kori káros hatások nem csökkentik a betegség előfordulását. Az, hogy régebben is jelen volt, még nem ment meg minket: ha felelőtlen életmódot élünk, dohányzunk vagy túl sok alkoholt fogyasztunk, vagy más, rákkeltő hatásoknak tesszük ki magunkat, akkor könnyen megjelenhet a rettegett betegség. Az is igaz azonban, hogy régebben nem műanyag dobozból ették a tartósított élelmiszereket az emberek, rendelkezésükre állt friss zöldség és gyümölcs, melyet legtöbbször maguknak termesztettek, műtrágya használata nélkül. Nem feltétlenül kellett a munkájuk miatt füstös, szmogos nagyvárosban élniük, és a kényelmi eszközök hiánya miatt rendszeresen mozogtak. Mindezek ellenére sem mindig éltek békés körülmények között, és járványok, háborúk tizedelték őket. Mi ezeket már könnyebben ki tudjuk védeni, de korunk rejtélyes "nyavalyája", a rák felett egyelőre mi sem tudunk mindig győzelmet aratni.

Miért éppen ráknak hívjuk?


Az elnevezés alapjai Hippokratésztől származnak. Többfajta rákot is elnevezett, a jóindulatú daganatokat duzzanatnak: onkosznak, a rosszindulatúakat pedig ráknak: karcinosznak. Utóbbit azért hívhatta így, mert a tumor alakja hasonlít az állathoz. A szó végéhez később jött a daganat, ami görögül oma, így lett a rosszindulatú daganat neve karcinóma. A karcinosz szó latin fordítása a cancer, mely magyarra fordítva lett nálunk rák. Az onkológiai kifejezés pedig Galenustól származik.

Légy egy igazán csajos közösség tagja! Csatlakozz a Life.hu-hoz az iWiWen és a Facebookon is!


Tipp! Még mindig csúcsformában a 42 éves szexi modell. Kattints a galériáért!


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.