Egy láthatatlan ellenség, amitől kihullik a hajad - Atkatámadás a 21. században

Az egyik legártalmasabb és legkellemetlenebb betegséget a szőrtüszőatkák idézik elő.

Demodex folliculorum: kopaszodás, viszkető, korpás fejbőr

Egyik változata, a Demodex folliculorum beépül a hajtüszőkbe és agresszív módon egyszerűen elszívja azt a tápanyagot, amelyre a hajszálaknak az egészséges növekedéshez szüksége lenne. Tápanyagok hiányában a hajszál először elvékonyodik, töredezni kezd, a hajkorona egészében fátyolszerűvé válik, majd óriási mennyiségben hullani kezd. A végeredmény egy olyan mértékű kóros kopaszodás, amely nagymértékben rombolja a beteg megjelenését, így az életminőségét is.

Az atkák - élősködő életmódjukon felül - azonban más problémákat is okoznak. Nemcsak az a baj, hogy apró, de tűhegyes karmaikkal szinte szétmarcangolják a fejbőrt, egészen pontosan az epithelium sejteket, amelyek aztán burjánozni, majd hámlani kezdenek, látványos korpásodást okozva, de az élő egyedek mozgása és ürüléke is irritálja a bőrt: így örökös, megállíthatatlan viszketéssel küzd a beteg, és képtelen megállni a fejbőr vakarását. Az eredmény gyulladt, atka- és körömkarmolásokkal teli, egyre nagyobb foltokban kopaszodó fejbőr. Mindemellett az atkák lábaikon rengeteg baktériumot és vírust is szállíthatnak, amelyek további változatos fertőzést idézhetnek elő.

A Demodex folliculorum nemcsak a hajas fejbőr ellensége, hiszen meglehetősen kedveli a szemöldököt, a szempillát, sőt néhány esetben az orr belsejében található szőrtüszőkön is kimutatták már a jelenlétét.

Demodex brevis: az orr és az arcbőr ellensége

A Demodex brevis számára is kedvenc terep az orr, csak éppen a külső faggyúmirigyekben talál remek otthont magának.

Ez az atka meglehetősen gyakori, hiszen csak az Egyesült Államokban közel 16 millió embert érint és bár sokáig azt gondolták, hogy ez a világos bőrűekre jelent veszélyt, kiderült, hogy a sötétebb bőr sem védett ellene, csak az atka aknamunkája a sötét tónuson nehezebben fedezhető fel.

A Dermodex brevis az arc faggyúmirigyeiben telepszik meg, és az ott található fehérjékkel és zsírral táplálkozik. Tevékenysége azonban nem segíti elő az arcbőr tisztulását, ellenkezőleg: irritálja a pórusokat, további kóros faggyútermelést okoz, ráadásul az atkákkal teli pórusok eltömődnek, begyulladnak, pattanások, kiütések, göbök jelennek meg a bőrön.

A legújabb kutatások már azt is kiderítették, hogy a kínos (alkoholproblémákra utaló) rosacea elnevezésű betegség nem az alkoholnak köszönhető, hanem a Dermodex brevis egyik baktériuma, a Bacillus oleronius a felelős a vörös, foltos, pörsenéses bőrért.

Már egy puszi is fertőző lehet

Mindkét faj hipergyorsan szaporodik, fertőzés esetén 2-4 hét alatt atkák százai lepik el a bőrt, és bár lassan mozognak - így arcról arcra kicsi eséllyel jutnak át -, azért egy atkafertőzött bőr érintése kockázatot jelent. Néha elég egy puszi vagy egy arcérintős ölelés is a fertőzéshez. A közös fésű vagy ágynemű azonban valódi veszélyhelyzet, a közös párna pedig garantált fertőzést jelent.

Makacs és céltudatos atkák

Nem jó hír, hogy nehéz ellenük felvenni a harcot, ugyanis rendkívül életképesek, a vegyi anyagokra sok esetben fittyet hánynak, de néhány gyógynövény hatóanyaga segíthet az kiirtásukban.

Tapasztalt bőrgyógyász hamar felismeri a jeleket, ám nagyon fontos, ha atkafertőzésre gyanakszunk, akkor vizsgálat előtt három napig ne mossunk hajat (még ha a viszketés miatt úgy érezzük, belepusztulunk, akkor sem), hogy legyen elegendő minta a mikroszkópos vizsgálathoz.

Más atkák támadásaitól sem vagyunk azonban védettek: a kövek alatt, sziklákon vagy talajon élő bársonyatkák (pókfélék, bársonyalakúak) például ragadozó életmódot folytatnak ugyan, mert petékkel, lárvákkal, apró rovarokkal táplálkoznak, de a melegvérűeket sem vetik meg, ha a túlélésről van szó. Bőrre kerülve a hámszövetet illetve a szövetnedveket is szívesen fogyasztják, ehhez azonban emésztőváladékot választanak ki, amely a bőrrel érintkezve iszonyatos viszketést okoz. A szőrtüszőatkával ellentétben azonban jóllakás után nem telepednek meg tartósan a bőrön, lehullnak és a talajon élnek tovább.

Megelőzés, és gyógyítás

Minden atkafertőzésnél a védekezés legfontosabb eleme a megelőzés. Ez a Demodex folliculorum esetén például azt jelenti, hogy soha ne használjuk más fésűjét, vagy törölközőjét, de a fiatalok között annyira természetesnek tűnő szempillaspirálok közös használatát is kerülni kell, ugyanis a spirál keféjével szinte átgereblyézik egyik szempilláról a másikra az atkákat.

Ha a fertőzés már megtörtént, akkor minden esetben bőrgyógyász segítségét kell kérni, mert az atkafertőzés magától nem múlik el. A bőrgyógyász olyan szereket fog felírni, amely egyrészről elpusztítja az atkákat és petéit, de az atka járatait is fertőtleníti.

E mellett elengedhetetlen minden textília minimum 60 fokon való fertőtlenítése, az ágynemű, a törölköző napi szinten való cseréje is. Megfigyelések szerint az orvosok által rendelt szerek mellett kifejezetten hatékony a szauna, a magas hőmérsékletet ugyanis nem kedvelik a szőrtüszőatkák.

A Bársonyatkák esetén a járatok nyílásának kezelésére a gyógyszertárakból recept nélkül beszerezhető benzil-benzoát tartalmú emulzió is beszerezhető.