Kövesd a Life.hu-t a Facebookon is! Ha pedig a jövő mellett a múlt is érdekel, ajánljuk az Akkor és Most oldalt! |
Az utóbbi öt-tíz év kutatási eredményei alapján nem is vagyunk olyan messze a Terminátor filmekben látott félig ember, félig gép konstrukcióktól, mint gondolnánk. Mára már nemcsak mesterséges, hatalmas súlyokat mozgatni képes karok vagy lábak, de éjjellátó szemek, minden apró neszt meghalló mesterséges fülek is készültek már. Igaz, ezekkel egyelőre a betegségben vagy balesetben megsérült embereken segítenek. A bionika - azaz a természetben megtalálható megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba - kutatásai során a mechanikusan megalkotott testrészeket bonyolult módszerekkel összekötik az élő emberi szervezettel, így azok agyunk segítségével irányíthatók. A legújabb kutatások eredményeképp már elkészült az a mesterséges kéz is, mely nemcsak mozgatható, de a beépített szenzoroknak köszönhetően érzéseket is közvetít.
Tudtad?
A világ első "bionikus embere" Jesse Sullivan villanyszerelő volt, aki egy súlyos áramütés következtében vesztette el mindkét karját. Először hagyományos művégtagokkal próbálkoztak, de a chicagói orvosok 2003-ban végül az egyik karját egy idegimpulzusokkal vezérelt végtagra cserélték.A bionikus ruha segít járni
Természetesen nemcsak a karjukat elvesztett emberek számára nyújtanak reményt a bionikus testrészek, hanem a deréktől lefelé bénultaknak is. Tavaly feltalálták ugyanis a bionikus ruhát, melyben az addig mozgásképtelen emberek járni, de akár lépcsőzni is képesek. Ahogy a ruha viselője a teste megdöntésével jelzi, hogy lépni akar, az eszköz nemcsak megtartja a bénult lábakat, de kvázi lép is helyettük, így a tolókocsi szükségtelenné is válik.
Tudtad?
Elsőként a lovasbalesetben lebénult Claire Lomas próbálhatta ki a csodaruhát, és megfelelő felkészülés után a londoni maratoni távot is teljesítette benne. A tizenhat millió forintba kerülő bionikus ruha, mely egyébként a legrosszabb időjárási körülmények közt is megállta a helyét, a tervek szerint az európai és amerikai kerekesszékesek közül további kétszázötvenezer embernek segíthet majd átélni a járás élményét.Bionikus fül és szem
A bionikus fül már több ezer embernek adta vissza az elveszített hallását, de a mesterséges szem még ennél is nagyobb örömet nyújthat a látásukat vesztett embereknek. Az eljárás során egy fényérzékeny chipet operálnak a szem hátuljába, mely a fényt elektromos jelekké alakítja, majd az agyba továbbítja. Németországban már több páciens is megtapasztalhatta, milyen olvasni, vagy egyszerűbb alakzatokat megkülönböztetni egymástól, de még további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a látás minél részletesebb legyen. Ennél is érdekesebb a bionikus kontaktlencse, mellyel már valóban úgy láthatunk majd, mint a Terminátor. Bár még csak a tesztelés fázisában tart, a bionikus lencse a jövőben akár mentősöknek, pilótáknak vagy cukorbetegeknek is segíthet, hiszen szó szerint a szemük előtt tarthatják a szükséges adatokat, tennivalókat. A lencse energiaszükségletének kielégítését apró napelemekkel oldották meg, a rádiófrekvenciás technikával pedig a kontaktlencsét egy számítógéppel vagy a zsebünkben hordott minikomputerrel is összeköttetésbe hozhatjuk.
Megérkezett a Vasember
A legtöbb bionikus testrész a balesetben vagy más okból elvesztett eredeti testi funkciókat igyekszik visszaállítani. De mi a helyzet az egészséges emberekkel? Ki ne szeretne olyan lábakat, mellyel mindenkinél gyorsabban futhat, vagy egy ruhát, ami képessé teszi a repülés megtapasztalására? A kutatócsoportokat természetesen élénken érdekelték a bionikában rejlő lehetőségek, így régóta fejlesztenek különböző, átlagon felüli képességeket nyújtó eszközöket, többek között szinte sérthetetlenséget adó, eddig csak filmekben látott exoskeletonokat. Ezek a "robotöltözékek" bár nehezek, a bennük megbújó ember agyhullámainak, izommunkájának segítségével könnyedén irányíthatók, és akár több ember erejét egyesítik egy szerkezetben.
Tisztességtelen előnyök?
A különböző, átlagon felüli képességeket adó szerkezeteknél jogosan merül fel az emberekben, hogy a modern berendezések viselői tisztességtelen előnyökhöz jutnak, és így később kiszoríthatják a szerkezetek nélküli társaikat. Ez a probléma a tragikus gyilkossággal vádolt Oscar Pistorius esetében is felmerült versenyei kezdetén, maga a világcsúcstartó Michael Johnson futó fejezte ki aggodalmát a karbonszálas műlábak adta jogtalan előnyökről. Véleménye szerint a sérült, ezért műlábakat használó férfi nemhogy rosszabbul, de modern végtagjai segítségével sokkal jobban teljesíthet, mint a csupán izommunkával dolgozó versenyzők. Ezeket az aggodalmakat a kutatások végül cáfolták, Pistorius pedig a sérült emberek lelkirejének, küzdeni akarásának példaképe lett - egészen mostanáig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.