Az ősembernek is szuvas volt a foga!

Pici kortól kezdve halljuk a figyelmeztetést: az édességek rongálják a fogainkat. Egészen pontosan a fogszuvasodást a szénhidrátokat tartalmazó, a szájüregben rekedt ételek bomlása idézi elő, melyeket a fogmosás során nem lehet maradéktalanul eltávolítani. A szájüreg élő baktériumai ezekből a maradékokból táplálkoznak, és olyan erős savakat termelnek, amelyek gond nélkül megbontják a fogzománcot.

Ősi "ülő" életmód volt a gyűjtögetés?

A londoni Természettudományi Múzeum kutatói azonban azt állítják, az általuk vizsgált ősemberi csontvázak fogazatának felében találtak szuvasodásra utaló jeleket, márpedig a sok makkot és fenyőmagot tartalmazó étrend már jóval a szénsavas üdítőitalok és az édességek feltalálása előtt fájdította, lyukasztotta ki őseink fogait.

A kutatók 52, több mint 13 ezer éves csontváz fogazatát vizsgálták meg. A fogminták több mint felében találtak fogszuvasodásra utaló jeleket, és a csontvázak közül mindössze három olyan volt, amely nem rendelkezett lyukas foggal, és ez azért meglehetősen lesújtó arány.

Erjedő fenyőmag - "veszélyesebb", mint a csokoládé

A kutatók úgy vélik, hogy a fogbetegségeket főleg a sok makkot és fenyőmagot tartalmazó étrendjük okozhatta. Mindkét termés nagy mennyiségben tartalmaz erjeszthető szénhidrátot. Ezek akkor bomlasztják igazán a fogakat, amikor beszorulnak a fogak közé, mert így egyre több szájbaktériumot vonzanak. A bőségesen fellelhető vadon termő magvak gyűjtésének köszönhetően a vadászó-gyűjtögető őseink ráadásul gyakrabban folytattak ülő életmódot, mint hitték. Vagyis ezeknek a terméseknek az összegyűjtése a kutatók szerint nem került akkora energiaveszteségbe, mint azt korábban feltételezték - így az ősember fogszuvasodásának diagnosztizálása csak egy lehet a sorból, ami a valódi egészségügyi állapotuk felmérését illeti. Feltételezhetően más meglepetések is kiderülhetnek a további vizsgálatok során.

A csontvázak a marokkói Taforaltnál feltárt Grotte des Pigeons barlangrendszerből kerültek elő, amely bővelkedik az épen fennmaradt kőkorszaki leletekben. Az emberi csontok mellett a régészek ételek megszenesedett maradványaira is bukkantak, amelyeket a barlanglakók főzhettek és fogyaszthattak.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikált eredmények igazán meglepőek, tekintve, hogy a fogszuvasodást eddig főleg a mezőgazdasági termelés megjelenésével hozták összefüggésbe. A vizsgálatok alapján tudjuk, a mezőgazdaságból élő népesség közel 48 százalékát érinti a fogszuvasodás, míg a vadászó-gyűjtögető emberek körében a tudósok eddig 0 és 14 százalék közé tették ezt az arányt.

Ősfogászat és szájhigiénia

A kutatás nem terjedt ki azonban az ősember szájhigiéniával kapcsolatos szokásaira. Valószínűleg azért, mert olyan nem létezett. Márpedig a fogszuvasodás kialakulásának kockázati arányát nemcsak az étrend határozza meg, de a fogápolás és az idő is. Nem mindegy például, hogy a bomló ételmaradékok mennyi ideig maradnak a szájüregben. Az ősemberek esetén nyilván szó sem volt tudatos száj- vagy fogápolásról, bár előfordulhatott, hogy a fog közé szorult csontdarabkák, maradékok eltávolítására használtak - rágcsáltak -botokat, ágacskákat, és ezek egyike, másika lehetett antibakteriális, fertőtlenítő hatású is.