Pont négyhetes volt, amikor egyik nap lett egy kis fájdalmas terület a jobb mellemen. A többi gyerekkel is volt ilyenem, nagy rutinnal rendelkeztem a mellgyulladással kapcsolatban. Sűrű mellre tétel, fejés, masszírozás. Csináltam is mindent lelkesen, mert tudtam, hogy eléggé vacak az, amikor az embert rázza a nagy dunyha alatt a hideg a gyulladás okozta láztól. De nem volt szerencsém, estére már a takaró alatt dideregtem. Eddig csak a jobb mellem belső oldala fájt, és piroslott, reggelre a bal is bordóvá vált. Átszambáztam a körzeti orvoshoz, hogy adjon antibiotikumot, mert erre már azt illik szedni. Este be is dobtam az első bogyót. Reggelre fájdalmas púp nőtt a bal mellemen - inkább már a mellkasomon. A pirosság viszont, a búbot kivéve, mindenhonnan elmúlt. Masszíroztam, fejtem, szoptattam, ettem a gyógyszert, de a pukli maradt. Már nem fájt, csak dudorodott rendületlenül.
Ha kíváncsi vagy a történet végére, olvasd el a Bezzeganya blogon ITT.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.