Albérlők a szervezetben: a baktériumok velünk élnek

Természetesen a velünk együtt élő baktériumok túlnyomó része „ártalmatlan” az emberi szervezetre, de olyan - egy bizonyos mennyiségben jelenlévő - baktériumok is megtalálhatók az egészséges szervezetben (is), amelyek egy ideig ugyan háttérbe vonulnak, ám jelenlétük nagy kockázatot jelenthet. Ennek fényében jelentős igazán az a kutatás, amely feltérképezte a velünk élő baktériumok fajtáit és számát.

Az Egyesült Államok Humán Genom Kutatóintézetének igazgatója, Eric Green számolt be a Houstonban és St. Louisban elvégzett vizsgálatokról, amelyet a Nature tudományos magazinban valamint a Public Library of Science című tudományos folyóiratban is közzétettek. Az öt éven át lefolytatott vizsgálatsorba összesen 240 egészséges felnőttet vontak be. A férfiak testének 15, a nők testének 18 pontjáról vettek baktériummintákat. Ezek között volt a szájüreg, az orr, a hüvely és a bél alsó szakasza is. Összesen több mint 10 ezer mikrobafajt sikerült a kutatóknak azonosítaniuk a költségkímélő DNS-szekvenáló technikákkal, amelyek lehetővé tették, hogy a rendkívül széles baktériumflóra tenyésztése nélkül, közvetlenül az emberi testről beszerzett mikroorganizmusokat azonosítsák.

Másfél kiló baktériummal élünk együtt

Bár a kutatás célja nem a baktériumok súlyának meghatározása volt, azért egy hétköznapi ember számára a számok beszédesek: kiderült, hogy egy 75 kilogramm testtömegű ember 0,75-2,25 kg tömegű baktériummal élhet együtt, ami meglehetősen ijesztő szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek a mennyiségnek csupán elenyésző része jelenthet veszélyt a szervezetre.

Baktérium-bélyeg

További érdekessége a kutatási eredményeknek, hogy a baktériumok jelentős része a bőrön található. A baktériumfajok széles skálája kedveli az emberi bőrt. Ám ami ennél is meglepőbb, hogy személyről személyre jelentős baktériumfaj-eltéréseket tapasztaltak a kutatók, vagyis úgy tűnik, minden ember egyedi, csak rá jellemző "mikrobiális bélyeggel" rendelkezik. A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy a szervezetben jelen lévő (egyénenként eltérő) baktériumok ne ugyanarra a feladatra szerveződtek volna.

A magzat még steril?

Úgy tűnik, hogy az emberi szervezet a szülés során, valamint a születés utáni időszakban kell, hogy megbarátkozzon a baktériumokkal - legalábbis ami a beleket illeti -, az anyaméhben ugyanis a magzat bélrendszere még teljesen steril. A bélflóra betelepülése és kialakulása a szüléskor kezdődik meg – írta az Origo. Először az anya hüvelyében élő baktériumok jutnak be a magzatba, és megkezdik a normális bélflóra kialakítását. A további baktériumok a szoptatás folyamán, a tárgyak szájba vételekor, illetve a lélegzetvétellel jutnak be a csecsemő emésztőrendszerébe.