Depressziót okozhat az Omega3 hiánya?

Bizonyították az összefüggést

Joseph Hibbeln lipidkutató vetette fel először 1995-ben, hogy a depresszió és az Omega3 zsírsav hiánya között összefüggés van. Hibbeln szerint a depressziós állapot tulajdonképpen a jótékony zsírsav hiányában rosszul működő agy működészavara, amit orvosolni lehet megfelelő Omega3 bevitellel. Egy másik kutatás is rámutatott az összefüggésre: az orvosok észrevették, hogy minél súlyosabb a depresszió, annál alacsonyabb az adott beteg Omega3-szintje. A kutatási eredményeket a statisztikák is alátámasztják: azokban az országokban, ahol sok halat esznek, például Japánban, sokkal ritkábbak a depressziós esetek, és minél kevesebb halat fogyaszt az adott népesség, annál több depressziós beteg él közöttük. Még a szülés utáni depresszióval is kapcsolatba hozták már az Omega3 hiányát, hiszen a terhesség során a magzat saját szükségleteit az anyai szervezetből fedezte, így szülés után - megfelelő pótlás hiányában – az anyánál nagy fokú Omega3 hiány jelentkezhet.

Így javít a kedélyünkön az Omega-3

Az Omega3 nevű telítetlen zsírsav lehetővé teszi a kortizol nevű stresszhormon termelődésének lelassulását, emellett hat a szerotonin nevű boldogsághormon arányának növekedésére is.
Mindemellett a foszfatidiliszerin nevű, memóriajavító és depresszió-ellenes zsírszerű anyag fokozódását is elősegíti – így elkerülhető az alacsony dopamin-szint is, mely szintén felelős lehet rosszkedv és szorongás kialakulásában. Az Omega3 hiánya ráadásul növeli a citokin-arányt is, amitől fokozódik a depresszió megjelenésének veszélye. A rosszkedv és a hangulatingadozások elkerülése mellett az Omega3 fogyasztása az egész szervezetre jótékony hatással van, javítja a keringést, a szem, a szív, és az agy állapotát, az állóképességet, és belső szerveink működését.

Természetes Omega3 források

A legjobb természetes forrásokból fedezni Omega3 szükségletünket. A legtöbbet a hering, a makréla, a szardínia, a pisztráng, a lazac és a tonhal tartalmazza, így ezeket kéne rendszeresen fogyasztanunk. A többi tengeri herkentyű, mint például a kagyló, a rák, a friss tengeri alga és a tőkehal szintén jó Omega3 források. A növényi források közül – bár ezek kevésbé hatásosak – kiemelendő a lenmag, a szója, az olajbogyó, a babfélék, és a dió. A halakkal kapcsolatban egyre több kutatás hívja fel viszont a figyelmet arra, hogy bár az Omega3 szintjük magas, a környezetszennyezés és más okok miatt egyes halak – például a zsindelyhal, a kardhal, a cápa és a makréla - higanyt tartalmazhatnak, más halak pedig – ide tartozik a lazac és a pisztráng - klórozott bifenil tartalmú káros anyagokat raktározhatnak. Ezért meg kell válogatnunk, milyen forrásból származó halat fogyasztunk, vagy ha erre nincs lehetőség, válasszunk ellenőrzött, természetes forrásból származó mélytengeri halolaj-kapszulákat.