A homeopátia rendkívül egyszerű természeti elven alapul: „hasonló a hasonlótól gyógyul”. Érthetően, azok az anyagok, amelyek képesek ártani a szervezetnek, a javára is válhatnak, de csak akkor, ha nagyon kicsi, szinte "láthatatlan", veszélytelen adagokban szedi be a beteg.
Samuel Hahnemann volt az, aki felfedezte a homeopátia alaptörvényét, vagyis ráébredt arra, hogy a „hasonló a hasonlótól gyógyul”, ám volt egy meglehetősen nyomasztó probléma: egy sor, szándéka szerint homeopátiás anyag erősen, még kicsi adagokra porciózva is mérgező volt. Hahnemann szerette volna elkerülni a gondot, így elkezdte hígítani az anyagokat. természettudósként és gyógyszerészként tudta, fontos tisztán tartani az anyagokat, erre különös gondot fordított, valamint az újabb és újabb hígítás között a tudós erélyes rázásnak vetette alá az oldatot.
Ez az erőteljes behatás óriási mennyiségű energiát szabadított fel az oldatban. ma úgy fogalmazhatunk, hogy „energizálta” a szert. Az erőteljes rázási eljárást dinamizálásnak, a hígítást és a dinamizálást váltogató szer-előkészítést pedig potenciálásnak hívják.
Energia és információ - életerő
Amikor egy homeopátiás szert a C 12 körüli potenciánál magasabbra hígítanak, az eredeti hatóanyagnak szinte molekulája sem marad az oldatban - tehát a szer anyagi formában nem is tud közvetlenül hatást gyakorolni a szervezetre. Az esetek azonban azt mutatják, hogy a "molekulamentes" szerek mégis hatékonyak, vagyis van bennük valami olyan erő, ami az anyagi jellegen túl mutat. Nevezhetjük ezt tiszta energiának, vagy megfoghatjuk úgy is, hogy a szer "visszaemlékszik" a kiindulási anyagra, eltárolja annak alapvető információit.
Hahnemann ezt a „rejtélyes valamit” , a tiszta energiát, életerőnek nevezte - és szerinte ez az életenergia vezérli és szabályozza szervezetünk öngyógyító mechanizmusát.
Homeopátia a pszichológiában
Samuel Hahnemann, a homeopátia terápiás rendszerének kidolgozója nem szerepel a pszichológia ismert nagyjai között, bár felismerésével majd egy évszázaddal előzte meg Freudot, hogy a tünet nem maga a probléma, hanem a test sajátos, egyénre jellemző jelzése a problémáról. A homeopátia és a pszichológia együttműködés igazi sikertörténet. A pszichológia módszerei kitágítják a hagyományos homeopata orvos lehetőségeit a beteg mélyebb megismerésére, a homeopátiás gyógyszerkészlet és a hozzá kapcsolódó megfigyelési, tipizálási rendszer pedig hatékony, biztonságos és gyors módszert ad a gyógyításra.
A pszichológia számos irányzata ismer és használ karakter-, trauma- és viselkedés-típusokat. Az orvostudomány testalkatokat tart számon. A homeopátia testi és lelki alkatban egyaránt gondolkodik. A pszichológia gyakorlata is használja a hasonlót hasonlóval elvét. Eriksonhoz, a híres személyiségelméleti rendszer kidolgozójához kapcsolódik az az anekdota, hogy az ujjszopásról úgy szoktatta le a gyereket, hogy felhívta a figyelmét a többi ujjára, melyeket nem részesített elegendő figyelemben. Létezik olyan technika is, mely mesterségesen hozza létre a traumát, vagy idézi meg, ezzel kezelve az eredeti problémát. A homeopátia szemlélete, mely minimális mennyiségű ingerrel provokálja a szervezet saját gyógyító válaszát (például olyan betegnek, aki fóbiásan fél a kígyótól, kígyóból készült szert ad) nagyon jól és biztonságosan beilleszthető módszer a terápiás folyamatba. A homeopátiás szerek utánozzák az érzelmi traumákat, emlékeztetik a szervezetet. Gyorsítják és könnyítik a traumák feldolgozását.
Ezek a traumák lehetnek mélyen, a gyermekkorban gyökerező sebek -- elfojtott harag, méltóságvesztés, árulás. Ilyenkor például a Staphysagria lehet a megfelelő szer, amikor is a kedves személyiség mögött egy gyakran gyermekkorban elszenvedett trauma időzített bombája ketyeg, és okoz testi-lelki panaszokat. A jó gyereknek, aki megtanulja, hogy túlalkalmazkodással kerülje el a konfliktust - ez a homeopátis szer lehet a megfelelő "információ".
Milyen kulcs illik a zárba - hogy kerülhetsz harmóniába önmagaddal?
Philip M. Bailey remek könyvében, a Homeopátis pszichológiában (fordította dr F. Várkonyi zsuzsa) 35 homeopátiás karaktert mutat be. Ezek a karakterek határozzák meg, hogy bizonyos jellegű problémákra milyen szert rendel a homeopata. A pszichológusnál mesél a beteg. A gesztusai, szavai, a tekintete. A homeopátiás szemlélettel is dolgozó szakembernél a kérdés: ki vagy Te? Mi lesz a kulcs Hozzád? Mit akarsz kommunikálni a tüneteiddel, a lényeddel? Visszafogott vagy, mint egy Arsenicum, vagy nyitott, mint egy Phosphorus? Miről árulkodnak a lepkék a ruhádon? Valószínűleg nem ásvány a szered. Feketébe öltöztél? Talán a gyászra rendelt szerek egyike lesz a Neked megfelelő? Drámaian éled meg a hétköznapi helyzeteket is? Félsz, hogy elvesztegeted az életed? Talán az a növény lesz a szered, amelyik a karbon korban magas fa volt, ma kúszócserje? Melyik az a növényi, ásványi, vagy állati szer, amelyik úgy illik hozzád, mint a kulcs a zárba, ami eléri, hogy harmóniába kerülj önmagaddal? Minden beteg története egyedülálló.
A pszichológus számára bármely részlet beszédes lehet. Hogy jön be valaki egy ismeretlen helyre? Miről mesél, kit hibáztat, mit rejt magában, mit árul el a testbeszéde? Az átlagos tanultságú szakembernek is megfogalmazódik, megjelenik egy kép a fejében, de a homeopátiás pszichológusnak egy kerek, hiteles alkatot kell azonosítania abból, amit észlel. Meg kell látni a testi-lelki-szellemi összképet. És mindenünk árulkodik. Amikor az ember elkezdi homeopátiás szemmel nézni a környezetét, olyan dolgok is mesélnek, amit az ember normális esetben észre sem vesz. Egy ruhadarab, egy kézfogás, az, hogy hogyan kezeli a problémáit, mi a kedvenc étele, mind kerekebbé teszik a képet. A homeopátiát kitanult pszichológus páciense alkatát vagy pillanatnyi élethelyzetét fogja támogatni az adott szerrel, miközben meggyőződik róla, hogy az esetleges fizikai tünetek is egybecsengenek a talált alkattal. A homeopátiás orvos pedig a fizikai tünetekből indul ki, és azok gyógyítására törekszik – az utóbbinak pszichoterápiás ismereteket kell „hozzátanulnia”, az előbbieknek pedig a testi vonatkozások tárházában kell jártasságot szereznie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.