Passzívan szaglászni is legalább olyan tré - Május 31. a dohányzásmentes világnap

2015.05.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Mindenkinek joga van a dohányfüstmentes környezethez. Ennek szellemében és a nemdohányzók egészségének védelmében 2012 januárjától hazánkban a zárt térben és munkahelyen való dohányzást is törvény tiltja. Sajnos azonban számos egyéb helyzetben is ki vagyunk téve a cigifüstnek. Sokan talán nem is tudják, de elsősorban a légúti megbetegedéssel küzdők tüneteit súlyosbítja a belélegzett dohányfüst.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben május 31-én tartja a dohányzásmentes világnapot, amely során igyekeznek felhívni a figyelmet a dohánytermékek használatából eredő egészségügyi kockázatokra.

4000 alkotóelem közül 400 ártalmas

Passzív dohányzásnak azt nevezzük, amikor valaki akaratán kívül belélegzi a dohányfüstöt. Az ily módon a szervezetbe jutó dohányfüstnek, szemben más toxikus anyagokkal, nincs olyan minimális szintje, amely alatt biztonságosnak tekinthető a belélegzett dohányfüst mennyisége. Ez azt jelenti, hogy a dohányfüsttel akár csak kismértékben szennyezett levegő is ártalmas az egészségre.

10 év múlva 10 millióan halnak meg majd évente cigi miatt

Évente körülbelül ötmillió, tehát fél magyarországnyi ember hal meg valamilyen, dohányzás okozta megbetegedésben, ám az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025–2050 között már előreláthatóan évi tízmillió ember hal majd meg dohányzás következtében.

A dohányfüst mintegy 4000 alkotóeleme közül 400 bizonyítottan ártalmas, 40 pedig rákkeltő hatású. Nem mindegy tehát, hogy ezt az egészségkárosító terhelést el tudjuk-e kerülni.

A hazai szabályozás a zárt térben való dohányzásra vonatkozó szigorítások és tiltások által a nyilvános helyeken (pl. vendéglátóegységek, szórakozóhelyek, munkahelyek) sokat tesz a passzív dohányzás visszaszorításáért, a nemdohányzók védelméért. Ugyanakkor az, hogy otthon, a négy fal között a dohányos hány nemdohányzó családtagot és milyen mértékben veszélyeztet rossz szokásával, már az egyéni felelősségérzet körébe tartozik. Fontos tudni, hogy a passzív dohányzás is vezethet légúti hörgőszűkülethez, tüdőbetegséghez, és szerepet játszhat a már fennálló légúti betegségek, pl. az asztma súlyosbodásában.

Asztmás gyerekből egészséges felnőtt - Ki lehet nőni ezt a nyavalyát?

A légutak krónikus gyulladásával járó betegség tünetei - gyakori köhögés, légzési nehézségek, szorító érzés a mellkasban - különböző életkorban jelentkezhetnek először, de serdülőkorban a tünetek általában jelentősen enyhülnek, az esetek többségében teljesen el is múlnak. Ezért is terjedt el a köztudatban, hogy az asztmát kinövik a gyerekek, és el is lehet felejteni azt a sok kellemetlenséget, amit ez a betegség okozott. Egy olyan betegség azonban, amely a jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, nyilvánvalóan nem múlik el a gyermek növekedésével sem.

De kik a legveszélyeztetettebbek?

A magas légszennyezettség az egészséges ember számára is megterhelő. A szabad levegőn, ám szmogos környezetben végzett sporttevékenység szintén kockázatot hordoz. De akár egy otthoni takarítás is megterhelő lehet a háziporban megtalálható allergének és a takarítószerekben található irritánsok miatt. Könnyen beláthatjuk, hogy a dohányfüst további egészségkárosító kockázatot jelent mindannyiunk számára.

A mai 50-es, 60-as generáció élete során jelentős mértékben ki volt téve a passzív dohányzásnak. Ennél a korosztálynál mostanra már nyilvánvalóak az elszenvedett károsodások. Szintén a veszélyeztetettek körébe tartoznak a kisgyerekek, a családi körben akaratlanul beszívott dohányfüst a gyermekkori asztma és légúti betegségek, de a középfülgyulladás előfordulásának kockázatát is megemeli, a tüneteket súlyosbítja.

Az allergiás asztmában szenvedők - a teljes népesség 7%-a - is megsínylik a dohányfüstöt. Az allergia nem más, mint az immunrendszer védekező reakciója az allergének okozta irritációval szemben. Az allergének belélegzésekor szervezetünk válaszreakciója során a nyálkahártya megdagad, fokozódik a váladékképződés. A hörgőkben ugyanezek a folyamatok zajlanak le. A nyálkahártya-irritáció miatti duzzadás a hörgők szűküléséhez vezet, a levegővétel nehezebbé válik. Ha plusz egy irritáns, a dohányfüst, is jelen van, akkor ezek a tünetek tovább súlyosbodnak.

Megelőzés és kezelés füstmentesen

A légúti betegségben, mint például az asztma vagy a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség), szenvedők számára a legjobb gyógymód a szennyezett, dohányfüstös levegőjű helyek elkerülése, ugyanis a dohányfüsttel szennyezett levegő pluszirritációt jelent a már eleve gyulladt hörgőknek.

A tünetek kialakulását és azok súlyosbodását az irritációt okozó helyzetek elkerülésével és a megfelelő gyógyszerek preventív használatával lehet megelőzni. A teljes terápia során kiemelten fontos nemcsak a beteg, hanem a beteg környezetében élők együttműködése is. A zavartalan, a hatékonyságában külső körülmények - így például dohányfüst - által nem csökkentett terápia igen komoly életminőség-javulást eredményezhet. A tünetek, a nehézlégzés, a fokozott váladéktermelődés, a köhögés és a mellkasi feszülés fellángolásakor a megfelelően használt hörgőtágító gyógyszerek gyors és hatásos segítséget jelentenek.

A tünetek enyhítése, visszaszorítása érdekében a hörgőtágítók mellett a sikeres kezelés másik eleme a hatékony gyulladáscsökkentés.

A szakorvos javaslata alapján beszerzett és utasításai szerint adagolt gyógyszerek segítségével akár az egészséges emberekre jellemző életmód is elérhetővé válhat, és elkerülhető a tartós egészségkárosodás, a szövődmények kialakulása. Az asztmások életében tünetmentes periódusok és átmeneti rosszabbodás egyaránt előfordulhatnak. Fontos, hogy a kiváltó tényezők körét minimalizáljuk, a gyógyszereket pedig felelősen használjuk.

Felelősek vagyunk egymásért!

Az első lépésnek ugyanakkor a légúti megbetegedéseket kiváltó és súlyosbító tényezők visszaszorításának kell lennie. A dohányfüst minimalizálásához a széles körű társadalmi összefogáson túl a kisebb közösségekben, munkahelyeken és családi környezetben is szükséges annak tudatosítása, hogy a passzív dohányzás közvetlenül károsítja mindannyiunk egészségét. A dohányosok a környezetükben lévők egészségének megőrzéséért is felelősek.