10 tévhit, amivel a kisgyermekes édesanyák áltatják magukat

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete fontosnak tartja, hogy felhívja a kisgyermekes szülők figyelmét a betegséggel kapcsolatos tájékozódásra.

1.)
Tévhit: A rotavírus egy ártalmatlan betegség, amelyen minden gyermek átesik egyszer.

Tény: A rotavírus-fertőzésen valóban ötéves korára a gyermekek többsége legalább egy alkalommal átesik, ennek megfelelően egy rendkívül gyakori betegség, amely - különösen kisgyermekek esetében - a szövődményes kiszáradás miatt kórházi kezelést is igényelhet.

A rotafertőzés legsúlyosabb lehetséges szövődménye a kiszáradás, ami a két év alatti kisgyermekeket érinti leginkább. Feltételezések szerint a rotavírus-fertőzés az arra fogékonyakban hozzájárulhat olyan krónikus betegségek kialakuláshoz, mint például lisztérzékenység, a fiatalkori cukorbetegség és a gyulladásos bélbetegségek.

A betegség elterjedtsége, a súlyos szövődmények és a jelentős költségterhelés egyre több európai ország egészségügyi hatóságát készteti arra a döntésre, hogy a támogatott oltások közé emelje a vakcinát.

2.)
Tévhit: Tiszta, rendes otthonban a gyermek nem fertőződhet meg.

Tény: A rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta, az emberi kézen legalább négy órán át, míg száraz, nem porózus felszíneken (például játékok) akár tíz napon keresztül is életképes. A fertőzés zárt közösségekben, (pl. bölcsődék, óvodák, család, kórházi osztályok) szinte megállíthatatlanul terjedhet gyermekről gyermekre, illetve gondozókra, szülőkre és testvérekre.

Az is tévhit, hogy a rotavírus-fertőzés csak a bölcsődébe, óvodába járó gyermekeket veszélyezteti. Sajnos a fertőzésnek azok a babák is ki vannak téve, akiket nem visznek közösségbe.

3.)
Tévhit: Az alapos kézmosás megfelelő védelmet nyújt a rotavírus-fertőzés ellen.

Tény: A rotavírus feko-orális úton terjedő fertőzés, azaz a fertőzött széklettel, szennyezett tárgyakkal, és kézzel jut a vírus az ember szájába, ennek következtében emberről emberre nagyon könnyen terjed. Sokszor még egy alapos kézmosás sem mindig tudja megállítani a továbbterjedését.

4.)
Tévhit: A rotavírus-fertőzést pár nap alatt kiheveri a gyermek, hányással, hasmenéssel nem kell azonnal orvoshoz szaladni.

Tény: A kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek egyik leggyakoribb kórokozója a rotavírus. A fertőzés sok esetben ugyan enyhe formában zajlik, de kiszáradást is okozhat, amelynek tüneteit észlelve nem szabad várni, minél hamarabb orvoshoz kell juttatni a gyermeket.

Ha a gyermek itatása szájon át nem lehetséges, akkor kórházi körülmények között, infúzión keresztül kell, hogy folyadék- és ásványianyag-pótlást kapjon. Minél magasabb a láz, illetve gyakoribb a hasmenés és a hányás, annál fokozottabb a szervezet folyadék- és ásványianyag-vesztesége. Ha ezek pótlása nem kezdődik el időben, akkor akár a keringés is összeomolhat, szívritmuszavar, súlyos, sokkos állapot alakulhat ki, kezelés nélkül a beteg akár meg is halhat.

5.)
Tévhit: A rotavírus-fertőzés elterjedése függ az adott ország higiéniai viszonyaitól.

Tény: A rotavírus a csecsemők, kisgyermekek és felnőttek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozója világszerte földrajzi helytől, nemtől, szociális helyzettől és higiéniai körülményektől függetlenül. A rotavírust demokratikus vírusnak is nevezhetjük, hiszen az óvodás kor végéig szinte az összes gyermeket megfertőzi világszerte.

6.)
Tévhit: A rotavírus az óvodások-kisgyermekek betegsége.

Tény: Igaz, hogy a vírus a kisgyermekek körében jóval elterjedtebb: a fertőzés legsúlyosabban a 6-24 hónapos korosztályt érinti, hiszen az immunrendszerük kevésbé ellenálló a rotavírussal szemben, és jellemzően az első fertőzés jár a leghevesebb tünetekkel.

Ugyanakkor rotavírussal a felnőttek is megfertőződhetnek. Mivel rendkívül ragályos betegségről van szó, ha a család egyik tagja megfertőződik, a vírus rövid időn belül mindenkit megfertőzhet, életkortól függetlenül. A fertőzés egyszeri átvészelése pedig nem jelent teljes védettséget a későbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják, ha már egyszer átestek rajta.

7.)
Tévhit: A rotavírus elleni védekezés egy újabb felesleges fájdalmas oltás a kisgyermek számára.

Tény: A rotavírus okozta súlyos gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására kétfajta, teljesen fájdalommentesen, szájon át adható és ízében is gyermekbarát vakcina érhető el Magyarországon. A betegséggel szembeni védettség - szúrás nélkül - már 12 hetes kortól kialakítható.

8.)

Tévhit: Akinek már nem megy a hasa és nem lázas, az gyógyultnak tekinthető, és nem fertőz.

Tény: A rotavírussal fertőzöttek jelentős mennyiségű vírust üríthetnek székletükkel már a
tünetek jelentkezése előtt, és a betegség elmúlása után is, így tünetmentes állapotban is könnyen megfertőzhetik környezetüket.

9.)
Tévhit: A rotavírus gyógyszeresen is kezelhető.
Tény: A fertőzés ellen oki kezelés nem létezik, csak tüneti szereket lehet alkalmazni. A hányáscsillapítók bágyadttá, aluszékonnyá tehetik a kisgyermeket, ami tovább nehezíti a kiszáradás elkerüléséhez feltétlenül szükséges folyadékbevitel biztosítását.

Mivel a vírus a széklettel ürül, ezért székletfogó, hasfogó gyógyszerek adása sem javasolt gyermekkorban. A rotavírus betegség terápiájának lényege és legfontosabb eleme az elveszített folyadék és ásványi anyag pótlása.

10.)
Tévhit: Ráérek beoltatni a gyereket, mielőtt közösségbe kerül.

Tény: A legtöbb védőoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felső életkori határa is van, amit figyelembe kell venni. A oltóanyagok már hathetes kortól kérhetőek, és oltóanyagtól függően 24-32 hetes korig be kell fejezni az oltási sort.

Tehát éppen arra az életkorra, amikor a legnagyobb a kockázata a súlyos fertőzésnek (6-24 hónapos kor), ki tudjuk alakítani a megfelelő védelmet. Ahhoz, hogy ne csússzunk ki az időkorlátokból, már a szülés után érdemes megfontolni, és a gyermekorvossal konzultálni a védőoltás beadatásáról.

11.)
Tévhit: Túlságosan drága a rotavírus elleni vakcina.

Tény: A rotavírus elleni védőoltás - szemben számos európai uniós országgal - nem tartozik a kötelező védőoltások közé Magyarországon, ezért a szülőknek kell kifizetniük az oltás teljes árát. A betegség ugyanakkor kórházi kezeléssel is járhat, és még enyhe lefolyás esetén sem olcsó, hiszen a mindennapos babaápolási termékekből - pelenka, törlőkendő, fertőtlenítőszerek - jócskán megnő a fogyasztás, és ehhez adódhat még a bébiitalok, a sópótlók, és a bélflóra helyreállítását segítő gyógyszerek költsége is. A vakcinák alkalmazásának előnye, hogy a következő súlyos, kórházi kezelést igénylő betegséget csaknem 100%-ban kivédik.