Nem csak a fülhallgatókon keresztül a hallójáratainkba ömlő zajok azok, amik károsítják a hallásunkat. Akkor is óriási veszélynek vagyunk kitéve, ha sokáig egy hangos helyen, koncerten, esetleg fesztiválon vagyunk. Legutóbb épp a szépséges énekesnő, Dukai Regina szenvedett el részleges halláskárosodást így, amikor is egyik bulija során huzamosabb ideig ki volt téve az üvöltő zenének.
"Sajnos már második reggelemet kezdtem az egészségközpontban, ahol szteroidos infúziót kaptam, mert két hete egy fellépésemen túl nagy hangerőben töltöttem el pár órát. Ezért sérült a hallásom és azóta megállás nélkül sípol a jobb fülem. Azt hittem, ez egy kis semmiség, és hamar elmúlik, de sajnos nem így lett" - mesélte akkor Regina, aki azt is elárulta, milyen egyéb praktikákkal óvta a fülét az eset után.
"Két infúzió után tíznapos gyógyszerkúra következik, és ha ez sem hat, akkor így marad a helyzet. Bár én hiszek benne, hogy sípolós kis barátom kivándorol a fülemből... Addig viszont amennyire lehet, óvnom kell a fülemet, szóval ne lepődjetek meg, ha fülhallgatóban bulizom végig a fellépéseimet, mert amennyire lehet, csökkentenem kell a nagy zajt, a füldugó pedig nem marad meg a fülecskémben" - osztotta meg akkor az esetét a sztár.
Mikor hallunk a legjobban életünk során?
Így öregszünk mi című írásunkból kiderül, hogy öregkorban a hallás romlásáért a beszűkülő hallójáratok felelősek, amelyek kizárják az elvileg még érzékelhető hangokat. Tízéves korunkban hallunk a legjobban, de harmincévesen is még vígan meghalljuk az olyan 15 000 hertzes hangokat, mint a tücsökciripelés vagy a madárcsicsergés. Hetvenévesen már általában az 5000 hertzes tartományban boldogulunk csak el biztosan - a kutyaugatást tehát még azért érzékeljük.A statisztikák szerint ma Magyarországon a felnőttek 10 százaléka szenved valamilyen hallászavarban.
Nem nyúlka-piszka: Avagy fülpiszkálás igen/nem című írásunkban említést tettünk arról, hogy a fülpiszkálók használata bizony okozhat hallásvesztést, ráadásul éppen akkor okozzuk a legnagyobb károkat, amikor azt hisszük, jót cselekszünk. Amikor ugyanis használatba vesszük az apró kis pálcákat, befelé nyomkodjuk velük a zsírt, azzal együtt pedig a különböző gombákat és baktériumokat is.
A témában megkérdeztük a Life.hu természetgyógyászát, Benke Ritát, aki szerint a kis eszközöktől olyan dugó alakulhat ki odabent, amely előbb-utóbb már a hangot is kevésbé engedi át. "Ez diszkomfortérzetet okozhat, olyannyira, hogy egyesek teljesen befordulhatnak. Nem is beszélve a hallásvesztéssel járó félelemről."
A szakértő elmondta, hogy a fül amellett, hogy öntisztuló, könnyen tisztítható is. "Gyógyszertárban kell beszerezni egy injekciós tűre hasonlító szerkezetet, felforralni, majd kihűteni, vagyis sterilizálni a vizet, és máris mehet az öblítés" - ajánlotta Rita, aki figyelmeztetett, hogy olykor-olykor igen furcsa dolgok kerülhetnek elő a fülből. Végül leszögezte, hogy egy törülköző elegendő hallószervünk tisztítására, mivel bőven elég annak csak a külső részét áttörölni.
Van, aki porszívóval próbálta meg eltávolítani a molylepkét a füléből...
A 40 éves Jay Chinn éppen focimeccset nézett, amikor a rovar beleszállt a jobb fülébe, és elakadt a dobhártyájában. A férfi azonnal felpattant és megpróbálta kirázni onnan, ezután egy fogpiszkálóval kísérelte meg kikergetni onnan a molylepkét, sikertelenül. Majd kétségbeesésében porszívót ragadott, hogy eltávolítsa a kitartóan zümmögő rovart.Játék a csecsemővel című cikkünkben összeszedtük, hogyan fejleszthetjük a baba érzékszerveit. A halk zene például jó hatással van a csecsemőre. Megnyugtatja, és a zenei érzékét is megalapozza. (A csönd és a zenei hangok váltakozása is erősíti a hallását.) Az is jó, ha pelenkázás, öltöztetés közben énekelhetünk rövid, egyszerű dallamokat. Az éneklés, akárcsak a zene, legyen halk, ügyeljünk, hogy a hangerő erősödése ne ijessze meg a gyermeket.
Beszéljünk a kicsihez, amikor bármilyen tevékenységet végzünk körülötte.
Elsősorban mondjuk, hogy éppen most mit csinálunk. Például hogy "most pedig tiszta pelust kapsz".
A baba hallásának megacélozásán kívül nagyon fontos feladata a szülőnek az is, hogy időben, lehetőleg minél kisebb korban észrevegye, hogy gyermeke esetleg nem hall. A nagyothalló gyerekek többsége olyan családba születik, ahol korábban nem volt hallássérülés, így a friss szülőknek tulajdonképpen eszükbe se jut, hogy a csöppség magatartása mögött a nagyothallás állhat. Sokszor a nagymama, a szomszéd vagy a bölcsiben a gondozónő mutat rá a problémára.
Nagyon fontos tudni, hogy a szülészeteken sem veszik észre feltétlenül a nagyothallást, annak ellenére, hogy minden újszülött kötelező hallásvizsgálaton esik át. A megfelelő diagnosztikai eszközök hiánya miatt átsiklik az egészségügy figyelme a babák velük született nagyothallása fölött - legalábbis ez derül ki korábbi riportunkból, amelyben bemutattunk egy olyan kisfiút, akinek óriási szerencséje volt, hogy az anyukája és az apukája eléggé szemfüles volt.
Weisz Fanni történetét mindenki ismeri:
Fanni még alig volt hétéves, amikor az orvosai azt javasolták a családjának, hogy próbáljanak meg egy olyan implantátumot, amellyel hallhat. Bár azt nagyon élvezte, amikor először hallotta édesanyja hangját, de később mégis az örök csend világa mellett döntött.Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.