Solti Ádám lába gyakran fáj, mert a születési rendellenség kisgyermekkora óta kísérti a színészt. A hétköznapokban pedig hamar elfárad a lába, de van, aki ilyenkor kedves kényeztetéssel enyhíti a kellemetlenségeit – írja a Bors.
„Gyerekkoromban rengeteget voltam kórházban, mert dongalábbal születtem, sokszor meg kellett műteni. Az elsőnél 4 éves lehettem. Nagyon féltem. Megoperáltak, összedrótozták a lábam. Muszáj volt, mert a térdem előre állt, a bal lábfejem meg befelé fordult. Az első kettő nagy műtét volt, aztán kisebbek következtek. Néhány év alatt lezajlott, de édesanyámat nagyon megviselte. Évekig volt gipszben a bal lábam, egy anyának nem könnyű ezt látni. Onnan lehetett tudni, hol vagyok, hogy kopogott a gipszem, amerre jártam. Mintha kolomp lett volna a nyakamban. Édesanyámnak a szíve szakadt meg értem" – mesélte a színész, akit ma már kedvese ápolgat.
„Szerencsémre a menyasszonyom ápol, ha pihenésre van szükségem. Mindenkinek van keresztje, gyenge pontja. Ami Achillesnek a sarka, nekem az egész lábam" – mosolygott Ádám.
Dongalábbal született, mégis modell lett
A Life.hu cikkében a dongalábbal született Lizzy Holmesról olvashatsz, aki a betegsége dacára is sikeres modellkarriert futott be.Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.