"Táplálni a világot, energiát adni az életnek” - Valóban mindenhol tudatosan étkeznek?

A világkiállításon az egészségmegőrzésen, a tudatos, változatos és örömteli táplálkozáson keresztül próbálja minden ország magát promotálni, bemutatva a környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért tett lépéseit. Azonban az élelmezési helyzet közel sem ilyen vidám...

Európában és Ázsiában elkeserítő a helyzet, Amerikáról már nem is beszélve

Az európai és közép-ázsiai felnőtteknek több mint a fele túlsúlyos. Rengetegen szenvednek vitamin-, jód-, cinkhiányban, és a vérszegénység is kifejezetten jellemző. Ezzel szemben az ázsiai gyerekek alultápláltak, sok országban annyira súlyosan, hogy növekedési zavarok is kialakultak náluk. Albániában, Szlovéniában, Olaszországban és Portugáliában az öt év alatti gyerekek túlnyomó része elhízott. Közép-Ázsiában a 18 év alattiak 40 százaléka jódhiányos, Európában ez az arány még szörnyűbb: 60 százalékuk nem jut elég jódhoz.

Ezeken a területeken

Európa országai közül a legtöbb már elfogadta a javaslatot, hogy javítsanak az ételek minőségén, törekedjenek tápanyagban való gazdagságára és az étrend változatosságára.

Az Egyesült Államokban régóta problémát jelent az elhízottság, túlsúlyosság mértéke. Zsírban, szénhidrátban és cukorban gazdag ételeket fogyasztanak a gyerekek és a felnőttek is. Az utóbbi néhány évben főként a nagyvárosokban megjelentek a bio-, vegán és organikus üzletek, éttermek, azonban ezek egyelőre nem mindenki számára elérhető áron kínálják termékeiket.

Magyarország a vitaminhiányosok és elhízottak országa

Gyerekek és felnőttek egyaránt vitaminhiányosak Magyarországon. A-, D- vitaminokból, jódból és kalciumból sem jutnak hozzá elegendő mennyiséghez. A leggyakoribb a cinkhiány. Általánosságban kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, sokan nem tudják megengedni maguknak, hogy egészséges élelmiszereket vásároljanak. A fehér kenyér, a tészta és krumpli hamarabb kerül az emberek kosarába az üzletben, mint más élelmiszerek, ugyanis ezek megfizethetőbbek.

Az öt év alatti gyerekeknek több mint harminc százaléka elhízott, és 2014-ben Magyarország lett Európa legkövérebb országa.

Még abszurdabb a helyzet, hogy bár az elhízás mértéke nagy, mégis több ezer gyerek éhezik. Körülbelül 15-20 ezer gyerek nem jut elég ételhez az országban.

Az éhezés két típusát lehet elkülöníteni, a mennyiségi és a minőségi éhezést. A mennyiségi éhezés azt jelenti, hogy a szervezet kevesebb energiához jut, mint amennyi a napi szükséglete, ezért testsúlycsökkenés indul meg. A minőségi éhezéskor a szervezet nem megfelelő arányban kapja meg a tápanyagszükségletét, ami alultápláltsághoz és túltápláltsághoz is vezethet. Mindkét típusú éhezésnek súlyos egészségügyi, munkaerőpiaci, iskolai következményei lehetnek. Hazánkban a minőségi éhezés a gyakoribb, bár sokan küzdenek élelmiszerhiánnyal is - számolt be egy korábbi cikkében az Origo.

Néhány alapvető élelmiszer nagyobb szerephez jut, ezért könnyen kialakul az egyhangú étrend, ami hiánybetegségekhez vezethet.

A tendencia

Bár a helyzet egyelőre nem a legrózsásabb, azt érdemes megemlíteni, hogy a tendencia javuló. Az elmúlt évtizedekben a világ minden területén sokat fejlődött az élelmiszerek minősége, és egyre többeknek esik a testtömegindexe a normált tartományba.

Támogatott tartalom.