A gyerek nem hülye, csak kicsi...

A világ legboldogtalanabb gyermekei azok, akiknek nincs tennivalójuk. Nyafognak, unatkoznak és elég megterhelőek tudnak lenni a szüleik számára.

Egy nagyon meleg nyári napon történt, amikor a fiam azt mondta nekem, hogy unatkozik. Nyolc éves volt akkor, de talán sosem hallottam tőle ilyet. Ha mérlegelni kezdtem volna a helyzetet és azt, hogy ilyenkor mivel tesz jót az ember, biztosan sok lehetőség kínálkozott volna. Nem tettem. Azt válaszoltam neki, hogy „Ez nagyszerű dolog. Épp most készültem füvet vágni, de most ezzel megnyerted magadnak. Az egész kertet. Szerintem két és fél óra alatt végezni tudsz."

A könnyek az első lenyírt sor után száradtak fel, a világfájdalom érzése pedig fülig érő mosolyra cserélődött. 15 perce gyalogoltunk egymás mellett, illetve én ő mellette a kábelt tartva, hogy se azt, se pedig a lábát ne vágja le, amikor mondtam neki, hogy igyon egy pohár vizet, mert hőség van. Mondta, hogy ok, de addig hozzá ne merjek nyúlni a fűnyíróhoz, ez az ő munkája. Talán erre mondják, hogy a teremtés öröme. Nála boldogabb már csak én voltam.

A másik véglet, amikor ugyan nem unatkozik a gyerek, hanem elfoglalja magát és leül a számítógép elé. Őszintén szólva, nem láttam még olyan gyereket, aki egy viszonylag rövid gépezéssel töltött idő után ne zombisodott volna. Messze nem szeretném azt állítani, hogy kerülendő, nincs helye, sőt, ne tehetne jót a számítógépezés.

A technológia vívmányai azonban látszólag maximálisan segítik a gyerekek fejlődését, azonban legalább olyan veszélyeket rejtenek magukban, mint a kígyó csábítása a paradicsomban. Láthatatlanul és nagyon hamar addikciót, azaz függőséget tudnak kiváltani.

A nagyobb felelősséget mindig a nagyobb tudással rendelkező nyeri meg magának. Néha a be nem avatkozás törvénye kell érvényesüljön, néha direkt akcióra van szükség, időnként pedig oda nem illő megoldásra.

A tiszta, békés elme, az etikus cél, a jószándék és hit adhat csak igazi erőt ahhoz, hogy ezekben a szituációkban helyesen dönts. Józan ésszel. Mert a józan ész mindenek felett áll.