A koleszterin két oldala – őrizd meg az egészséged zab segítségével!

2016.02.01.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A médiában és a különböző kommunikációs csatornákon napi szinten hallunk a koleszterinről, mégis sokszor fogalmunk sincs róla. Az európai fő halálozási statisztikák egyik motorja is lehet, ám a legtöbbször teljesen elhanyagoljuk.

A koleszterin szervezetünk számos biológiai működésében szerepet játszik. A zsírféleség energiát szolgáltat egyes hormonoknak és a vérnek, a vérben keringő koleszterin nyolcvan százaléka a májban termelődik. Amennyiben a vérben a szintje túl magas, a koleszterin más vegyületekkel együtt felhalmozódik, ezért szűkíti az erek átmérőjét: ezáltal csökken a véráramlás, sőt az artériák is elzáródhatnak.

Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és érrendszeri betegségek, mindezek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. A 2010 és 2014 között végzett szűrési adatok szerint már a 18–25 év közti résztvevőknél is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint. Az eredményekből összességében elmondható, hogy

a magyar nők 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának voltak másabb eredményei a határértékhez viszonyítottan.

A jó, a rossz és a koleszterin

A legtöbb ember számára az ajánlott koleszterinszint kisebb, mint 5,0 mmol/l (millimól per liter), de azon emberek számára, akiknek már van valamilyen szinten szív- és érrendszeri betegségük, az ajánlott szint alacsonyabb, mint 4,5 mmol/l. Amennyiben túl sok koleszterin kerül a vérbe, nagyobb az esély a szívbetegségekre – Európában a szívkoszorúér-betegség, a szívroham és a stroke a vezető halálokok.

A koleszterinnek két fő típusa van: alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és magas sűrűségű lipoprotein (HDL). Előbbit nevezzük „rossz” koleszterinnek, hiszen az érfal meszesedéséért és az ér szűküléséért felelős. Míg az utóbbi a „jó” koleszterin, mert az egyes vérzsírokat kivonja a vérből, és visszajuttatja a májba. A májba jutott koleszterinből epesavak lesznek, amelyek segítenek az emésztésben. A betegségek kockázatainak csökkentésében a legjobb, ha a szervezetünkben a „jó” koleszterin (HDL) van nagyobb arányban.

Az ideális koleszterinszint

Az idősödéssel és a kevesebb mozgással egyenes arányban áll a koleszterinszint növekedése. A genetikai tényezők és az életkor mellett a túlsúly, a dohányzás, bizonyos gyógyszerek is befolyásolják a koleszterinszintet, akárcsak a zsíros húsok és a nassolnivalók. Pár hét elteltével és az étkezési,

életviteli előírások betartásával javulhat a helyzet,

azonban ha a helyes életmód mellett sem történik változás,akkor koleszterincsökkentő gyógyszereket kell alkalmazni.

Tudtad?

Egy kanadai kutatás kimutatta, hogy a zabban található béta-glükán csökkentheti a koleszterinszintet, akár már kétheti fogyasztás után. A zab, a zabkorpa, a zabliszt és a zabpehely az élelmi rost kiváló forrásai.