Lásd a különbséget a probléma, a szándék, az ellenszándék, a körülmény és az akadály között!

Először is górcső alá kellene venni, hogy mit is jelent az, hogy probléma. A probléma nem más, mint egy szándék és egy ellenszándék, azaz két egymásnak feszülő erő között létrejött nehézség. Például van valakinek egy olyan szándéka, hogy szeretne lefogyni, sőt ezt ki is tűzi célként. Idáig még nincsen probléma, mert van egy szándék. Az az ő szándéka, hogy le akar fogyni. Igen ám, de előbb-utóbb rájön, hogy éhes, és rájön arra is, hogy szereti a csokit. Meg is magyarázza magának, hogy általában a fogyókúráknak az a vége, hogy sokkal többet visszahíznak az emberek, mint amennyit leadtak.

Ezzel a magyarázattal nem tesz mást, mint a szándék mellé társít egy ellenszándékot, és a kettő között azonnal meg is jelent a probléma. Amíg nem volt ellenszándék, addig nem volt probléma.

Így kijelentenünk, hogy nincsenek problémák, csupán megoldásra váró feladatok, meredeken hangzik... Kétségtelenül vannak olyan feladatok, amelyeket jelenleg nem lehet megoldani. Vagy a pillanatnyi képességeink nem teszik lehetővé számunkra azt, hogy megoldjuk. Például napestig sírdogálhatnánk azon, hogy nem tudunk felugrani egy tízméteres épület tetejére. Nos, ezt úgy hívjuk, hogy körülmény.

Igen ám, de ezzel nem érdemes foglalkozni, mert ha nagyon belefúrom magam, akkor arról fog szólni az életem, hogy azon gondolkodom, mit miért nem lehet megcsinálni. Ha valakinek egy elhúzódó problémája van valamivel kapcsolatban, és ez messze nem csak a párkapcsolattal lehet összefüggésben, az nagyjából azért van, mert már napok, hetek, hónapok vagy évek óta szemben tartja az ellenszándékot a szándékkal.

Fontos megfigyelni, hogy mi is történik abban a pillanatban, amikor bekapcsol az ellenszándék. Ezt belülről nehezen fogod tudni észrevenni, ezért markold meg a füled, mert ugye fülünk inkább van, mint hajunk (főleg nekünk, férfiaknak), és egy laza mozdulattal rántsd ki magad a szituációból. Egy külső nézőpontot felvéve kerülj a dobozon kívülre, és gondolkodj a dobozon kívül!

Nyilván egy jó ideig tudatosan oda kell figyelni, hogy azt nézd, mit lehet tenni, és ne az jusson rögtön eszedbe, hogy mit hogyan nem lehet. Ha viszont kitartóan gyakorlod, ez válik szokásoddá, és a környezeted csak azt látja, "Jé, milyen megoldáscentrikus ez az ember!"

Sajnos néha azt a rossz nézőpontot is átvesszük, miszerint: "Felelősnek kell lennem a problémámért, és aggódnom kell érte. Kilátástalannak kell látnom a helyzetet, és el kell hinnem, hogy nem rajtam múlik, hogy megoldódjon..." Ez persze elkeseredettséget vált ki belőled, és jogosan utálod a szituációt.