A tetoválás a tahiti eredetű „tatu” szóból származik, jelentése nyomot hagyni valamin. A testet díszítő elemek valamilyen formában mindig jelen voltak az emberiség életében a történelem során: az ősi indián kultúrákban a rangot jelképezték, más társadalmakban az elejtett vadászati trófeák és a kannibalizmus volt igazán népszerű. Ezzel szemben a hatvanas években a lázadás egyik eszköze volt, többen azáltal fejezték ki egyéni szabadságukat, hogy tetoválásokkal díszítették testük több pontját –
mostanra már minden negyedik 18-30 év között férfi és nő visel tetoválást.
A nyugati kultúra a tetoválást leginkább a bűnözőkkel, tengerészekkel, ledér nőkkel, művészekkel hozta összefüggésbe, az arisztokraták körében nem volt divat a tejfehér bőrt festékkel elcsúfítani. Napjainkra azért oldódott ez a skatulya: a hétköznapi embertől az előkelőségeken át, a sztárokig bárki viselheti.
Az American Jorunal of Human Biologyban megjelent tanulmány szerint azok, akik már sokadjára tetováltatnak, sokkal jobban tűrik a festékeket, valamint a benne lévő vegyi anyagokat, mint akik először varratnak magukra.
A kutatás eredményei szerint a tetoválás stimulálja az immunrendszert, ami hasonló értékű a vakcinázással. Az Alabamai Egyetem kutatói a résztvevő 29 önkéntes mindegyikétől nyálmintát vettek a tetoválási procedúra előtt és után (közülük kilencen először tetováltattak). Az elemzések kimutattak egy antitestet, az immunglobulin-A-t, amely felelős a gyomor- és bélrendszer működéséért, valamint a kortizol stresszhormonért.
Az immunglobulin-A egy olyan védelmi vonalat képezett az érintettek szervezetében, amely ellenállóbbá tette őket bizonyos fertőzésekkel szemben"
Azonban a tetováltak immunglobulinszintje drámaian csökkent, ami azzal is magyarázható, hogy a vizsgált alanyok szervezete stresszként élte meg a procedúrát. Lynn szerint azonban miután a szervezet egyensúlya visszaáll,
hosszú távon nézve az első tetováltak kevésbé lehetnek hajlamosak olyan betegségekre, mint például a megfázás.
Más szakértők, mint például egy alabamai orvos, dr. Sylvie Stacy – aki kimondottan a betegségeket megelőző orvoslásra specializálódott – szerint a vizsgálat során a résztvevőket nem vizsgálták meg elég átfogóan; éppen ezért nem javasolja, hogy valaki immunerősítés céljából tetováltasson, hiszen
nemcsak testi, de lelki kockázatokkal is jár egy testdísz.
A kutatás eredményeit dr. Amesh Adalia, a Pittsburgi Egyetem orvosa sem hagyta szó nélkül, véleménye szerint a megállapítások provokatívak és további vizsgálatok szükségesek, hogy ezeket az eredményeket reprodukálni lehessen; a doktornő szerint fontos lenne felmérni azt is, hogy a tetoválás milyen fertőzéseket okozhat valójában az immunrendszerben.
A kutatás vezetője állítása szerint azt is alapul vette, hogy a résztvevők már eleve jó egészségnek örvendtek, amikor megkapták kísérleti tetoválásukat. Lynn legfőbb célja az volt a kutatással, hogy a „tintabőrűeket” kevésbé szólják meg az emberek.
A tetoválás a köztudatban még mindig megosztott szerepet kap: egyesek szerint megkülönböztetés, mások viszont úgy vélik, viselőjük jól kezeli a fájdalmat. A tanulmány alapvetően tetoválás kiváltotta immunválaszt vette górcső alá, a kísérlet hozzájárulhat akár későbbi oltásokkal kapcsolatos kutatásokhoz is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.