A Pszichológus Pasi: a burnout szindróma

2016.08.15.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Túlhajszoltság, megbecsülést nélkülöző környezet és stressz – bizonyos munkakörökben általánosnak mondható a szaknyelven burnout szindróma, vagyis a kiégés, amely minden második vagy harmadik embert is érinthet. De mik a tünetek, mi váltja ki, és van-e rá megoldás? A Pszichológus Pasi megmondja.

Akár egy háborús övezet

Biológiailag a stressz a túlélést szolgálja: őseink nem is éltek volna túl másképp bizonyos helyzeteket nélküle. Ám a mai kor emberénél egészen másképp jelenik meg a stressz, ami rövid távon még nem jelenthetnek problémát, ugyanakkor heti 40 vagy több órában már olyan megterhelést jelenthetnek a szervezetnek, amely már-már a háborús övezethez hasonlítható.

A stressz rövid távon még nem jelenthet problémát, ugyanakkor heti 40 vagy több órában már olyan megterhelést jelent a szervezetnek Forrás: Shutterstock

Az emberi psziché azonban nem erre van kódolva: a folyamatos munkahelyi konfliktusok, az agresszív főnök, a sokszor teljesíthetetlen elvárások és a dühös ügyfelek mind-mind egy-egy stresszfaktort jelentenek, amelyek

összeadódva „kiégetnek," és lecsapják azt a bizonyos áramkört.

Veszélyes továbbá az is, ha a sok munka miatt teljesen megszűnik a magánélet, és már alvás helyett is a megoldandó problémák körül jár az agya, esetleg meghasonul, és olyan munkát végez, amellyel morálisan nem ért egyet. Ezek mind hozzájárulhatnak a testi és lelki kimerüléshez.

Altató, kávé és alkohol

A burnout nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Az egészséges ember idővel lenyugszik, ha felbosszantják, ha elfárad, másnapra kipiheni magát, ám

ha tartósan veszít a motiváltságából, egyre jellemzőbbé válik az ingerlékenység, a pesszimizmus, a cinizmus és a hiábavalóság érzése.

Tünet lehet továbbá, ha a munkakedv mellett az életereje és -kedve is megcsappan az illetőnek, romlik a koncentrációs képessége, egyre többet betegeskedik, a nassolásba, az evésbe menekül, altatót kell szednie ahhoz, hogy pihenni tudjon, egyre több kávét és/vagy alkoholt fogyaszt, és egyre többször fordul meg a fejében a gondolat, miszerint nem is lenne rossz, ha vége lenne az egésznek. Mindezek már komoly gondot jeleznek, és azonnali segítségért kiáltanak.

Ha valaki tartósan veszít a motiváltságából, egyre jellemzőbbé válik az ingerlékenység, a pesszimizmus, a cinizmus és a hiábavalóság érzése Forrás: Shutterstock

A kiégés szinte észrevétlenül tud kialakulni, akár hetek, hónapok vagy évek alatt. A felismerés, majd az ezt követő tudatosítás és életvezetési irányváltás pedig kulcsfontosságú lehet.

Nézd meg, hogy miként tudod átalakítani, átformálni!

Kapcsolj ki

A kimerülés oka a pihenés, kikapcsolás hiánya. Ez testi, lelki és mentális szinten egyaránt értendő. Időt kell rá szánni, ha magától nem megy, akkor meg kell tanulni: relaxálj, meditálj, jógázz, vagy vágj bele valamilyen új hobbiba, ami teljes mértékben kikapcsol.

Kapcsold ki

Munka után már ne olvass céges e-maileket, és ne vedd fel a telefont! Állíts fel határokat, ezek kellenek ahhoz, hogy tudj pihenni és kikapcsolódni.

Légy tudatos

Vedd észre, hogy mire van szükséged, és milyen lehetőségek vannak körülötted. Ha mindezt tudatosítod magadban, számos dolgon tudsz változtatni.

Változtass!

Ha tudsz, és szükségét is érzed, akkor ne félj változtatni – legyen szó szokásról, attitűdről, vagy akár munkahelyről is. Kérj segítséget, tanulj a kommunikációs, stressz- és konfliktuskezelési készségekről! Fejleszd magad, hogy később ugyanezekhez a problémákhoz másképp tudj hozzáállni.

Érdemes odafigyelni nem csupán magunkra, hanem egymásra is, és ha észrevesszük a jeleket, akkor ne féljünk lépni, vagy segítséget kérni. Egy jó szakember, mint például egy pszichológus segíthet felmérni a probléma forrását, mértékét.

A Pszichológus Pasi

Tóth Dániel vagyok, pszichológus. Az önismereti munka számomra életforma. Hiszem, hogy önmagunk jobb megismerésén keresztül a világot is jobban megérthetjük, beleértve problémáinkat is, arról nem is beszélve, hogy valódi önbizalmunk, önbecsülésünk is csak ezt követően alakulhat ki. Minél jobban ismerjük hát önmagunkat, annál szabadabbá, elégedettebbé és egészségesebbé válhatunk. A mai kor emberének a felgyorsult tempó mellett az önismeret még fontosabb, mint valaha, hiszen az újszerű jelenségek – például az internet, közösségi oldalak és videojátékok – számos új kihívást és lehetőséget hordoznak. A rohanó világban igyekszem gyors segítséget nyújtani, elgondolkodtatni, egyszersmind támpontokat és irányelveket adni.
nextgenpsyche.eu
www.facebook.com/apszichologuspasi