Müller Péter: "Minden tévút jó valamire"

Erre később jön rá az ember. Hogy mi mire volt jó. Gyakran nem arra, amire gondoltunk. De nem baj! A zsákutca is jó volt valamire. A kanyar is. Az úttévesztés és az elveszés is. A „nem kellett volna” értelmetlen gondolat.

Nem lehet az emlékeink között mazsolázni, mert a tévedéseink is mi voltunk! A hibázók is mi voltunk! Sok fölösleges kaland és kudarc kell ahhoz, hogy a szimatunk finomodjon, és az emberismeretünk gazdagodjon. Halkan mondom, hogy senki se hallja: a „bűnbeesés” is jó volt valamire. Ha Éva nem eszik az almából, nincsenek gyerekek, nincs emberiség, nincs történelem... őseink, ketten, halálra unták volna magukat a Paradicsomban.

Minden botlás és tévedés gazdagít, ha jól élsz, és igazán. Próbálj akár csak egyetlen szálat kihúzni a múltad szövetéből – összeomlik az egész!