A kutatók szerint ugyanis az eddigi vélekedésekkel ellentétben a szervezetbe fecskendezett botox nem marad a helyén: az állatokon végzett kísérletek szerint
a hatóanyag képes volt mozogni az idegsejtek között, ami felveti a hasonló jellegű mozgás lehetőségét az emberi szervezetben is.
Maga a felfedezés nem új keletű. 2009-ben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatóság (FDA) a biztonsági figyelmeztetésében arról számolt be, hogy a toxin átterjedhet az injekció helyéről más testrészekre is, ezáltal pedig a botulizmus tüneteit okozhatja, mint például ideggyengeség és légzési nehézségek léphetnek fel akár néhány órával, akár egy héttel az injekció beadása után.
A botox az A típusú botulinum toxint jelenti. Ez a neurotoxin az egyik kiváltó oka a botulizmus nevű betegségnek, amely lebénítja az izmokat, és akár végzetes is lehet.
Maga a botox először olyan betegségek kezelésében volt engedélyezve, mint az izomgörcsök, a hónalj túlzott izzadása vagy a szemhéjrángás.
Az amerikai hatóság 2002-ben hagyta jóvá alkalmazását kozmetikai célú kezelésekre, amely során elsősorban az arc ráncait és a szarkalábakat tüntették el vele. Mára az egyik leggyakrabban használt kozmetikai beavatkozásként tartják számon az Egyesült Államokban.
A botoxkezeléseken átesett páciensek statisztikáit nézve biztonságos eljárásnak számít. 1989 és 2003 között az FDA-nak mindössze 36 olyan esetet jelentettek, amely során súlyos károsodást szenvedtek a beavatkozás során, olvasható egy 2005-ös tanulmányban. Közülük 13-nál valamilyen társbetegséget állapítottak meg, amely miatt valószínűsíthető a szervezetük szerre adott válasza. A szakvélemény szerint minden gyógyszeres kezelésnek lehetnek kockázatai,
a botox továbbra is az egyik legbiztonságosabb eljárások közé tartozik.
Az University of Wisconson-Madion tudósai által készített kutatás során azt vizsgálták meg, hogy a befecskendezett botox valóban a helyén marad-e. A kutatók egereken végzett kísérletek során mutatták ki, hogy a toxin molekulái képesek voltak a mozgásra a különféle idegsejtek között a laboratóriumi edényben.
Ami továbbra sem világos, az az, hogy milyen messzire képesek eljutni.
Az orvosok szerint azonban nincs ok az aggodalomra: a The Guardian által megkérdezett bőrgyógyász, Kathleen Souzzi, a Yale Orvostudományi Egyetem bőrgyógyászati osztályának oktatója szerint, még ha a botox molekulái képesek is a mozgásra az idegsejtek között, nem valószínű a szövődmények kialakulása.
Ritkán fordulnak elő szövődmények, ha fel is lépnek, akkor jellemzően lokálisan terjed szét a toxin, így eredményezhet olyan nemkívánt hatásokat, mint például a lógó szemhéj
Mivel az emberre gyakorolt hatását nem tanulmányozták, így a megállapításokat nem feltétlenül lehet kivetíteni a laboratóriumon túlra.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megbizonyosodjanak a botox idegsejtek közötti mozgásáról,
a krónikus fájdalmakkal küzdő betegek, például a krónikus migrénesek esetében azonban továbbra is a botox az egyedüli módszer, amely enyhülést hozhat.
Egyes betegeknek nincs más választásuk
Kevésbé ijesztő, hogy a szer élettartama korlátozott. A legtöbb betegnél előbb-utóbb megsemmisül függetlenül attól, hogyan használják a botoxot
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.