Azt már korábbi kutatások is igazolták, hogy
a dohányfüst változásokat idéz elő a DNS-ben, és ezeknek a változásoknak a segítségével felmérhető egyes betegségek kockázata,
így például a ráké is. Az új vizsgálat azt állapította meg, mely gének érintettek ebben a folyamatban, mennyire erős a változások kapcsolata a dohányzással, és mely gének játszanak szerepet ezen betegségek kialakulásában.
Dr. Stephanie London, az egyesült államokbeli National Institute of Environmental Health Sciences helyettes vezetője és egyben a kutatócsoport vezetője elmondta, a nagy minta tette lehetővé a génállomány azon területeinek azonosítását, ahol a dohányzás metilációs folyamatokat indít el.
Az érintett gének pedig épp azok, amelyeket a dohányzással kapcsolatos betegségekkel hoznak összefüggésbe.
A kutatók összesen 15 907 vérmintát vizsgáltak, a génállomány azon területeit keresték, amelyekhez metilcsoportba tartozó molekulák kapcsolódtak. A kutatócsoport több mint 2600 olyan területet talált, amelyek statisztikailag különböztek a dohányzók és a nemdohányzók esetében. Ezeken a területeken pedig több mint 7000 gént, az ismert emberi gének közel egyharmadát azonosították - olvasható a CNN összeállításában.
Azoknak a résztvevőknek az esetében, akik öt éve hagyták abba a dohányzást, e területek többsége olyan állapotba tért vissza, mintha soha nem dohányoztak volna.
Ám a DNS felületi változásai közül néhány még a leszokás után 30 évvel is fennállt.
Amikor a volt dohányosok génállományát összehasonlították azokéval, akik soha nem dohányoztak, a 2600 terület közül 185-ben megtalálták ezeket a változásokat. Vagyis bizonyíték van rá, hogy a dohányzás hosszú távon rányomja a bélyegét az emberi génállományra.
Még több megdöbbentő adatért kattints a Szívderítő.hu oldalára!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.