Müller Péter: „A gyengeség nem természete a lelkednek”

Amikor újszülöttként bömböltél, ételt, törődést követeltél, amikor pici babatestedet megtanítottad állni, járni, futni minden fájdalmas bukás ellenére, amikor kis csúszómászóból emberré növekedtél, nem voltál gyenge. Hanem végtelenül erős. Később lettél gyenge, amikor elvesztetted a hitedet, amikor megijedtél a világtól, amikor hagytad, hogy a rossz körülmények elszívják erődet, és meggyengítsenek, akkor lettél gyenge.

És a rossz gondolataid, téves érzéseid és a körülményeid hatalma. Tudd, hogy atomerővel születtél. Hatalmas energiával és óriási kezdeti bátorsággal! Elfelejtetted! Rossz varázslat alá kerültél, és elhitted, hogy gyenge vagy. Ez jusson eszedbe, ha gyengének érzed magad. Törpék országában előbb-utóbb Gulliver is törpének érzi magát. Hagyja magát lekötözni. Mindaddig, míg magára nem ébred. És akkor letépi magáról a kötélnek érzett, valójában cérnavékony kötelékeit. És föláll!