Fának beszélő György és a fiúölő Iván cár: Őrült uralkodók a történelemben

A fának beszélő III. György

Az 1760-tól 1820-ig uralkodó angol király elmeállapotáról máig megoszlanak a vélemények. György király rosszulléteiről 1788-tól szólnak feljegyzések, amelyek végül odáig fajultak, hogy uralkodói kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni.

Az okokról több elmélet is született: egyesek szerint porfíriának nevezett örökletes anyagcsere-betegségben szenvedett, míg mások szerint arzénmérgezés okozhatta elmeháborodottságát. A porfíria ráadásul összefüggésben állhat a méreganyaggal is:

György király hangulatváltozásairól több feljegyzés is tanúskodik: előfordult, hogy „barackocskáimnak” hívta a felsőházat, máskor azonban olyan dühroham tört rá, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni a saját és mások épsége érdekében. Egy másik forrás szerint az angol uralkodó egy alkalommal egy fával beszélgetett, mert azt hitte, a porosz király áll előtte.

Johanna, az őrült királynő

A mai napig megoszlanak a vélemények Johanna kasztíliai királynő elmeháborodottságának igazáról. A legenda szerint az uralkodónő felmenőitől örökölte az őrültség jeleit mutató természetét, hiszen anyai ágról nagyanyja, Portugáliai Izabella királyné sem volt mentálisan egészséges.

Johannát excentrikusnak, hisztérikusnak és gyenge idegrendszerűnek nevezték, akinél igazán szeretett férje, a mulatságokat és szép nőket kedvelő Fülöp halála után jelentkeztek az elmeháborodottság igazi jelei.

Más vélemények szerint a királynő őrültségét családja, köztük apja is, azért terjesztette a birodalomban, hogy átvehessék a hatalmat tőle. Ami sikerült is, hiszen kormányzása alatt csak névlegesen látta el a birodalom igazgatását, a valóságban édesapja és fia, I. Károly uralkodott – ő maga pedig egy toronyszobában élt bezárva.

Rettegett Iván, aki megölte gyermekét

Míg a politikában és az államszervezésben rendkívül tehetségesnek bizonyult, az orosz cár épelméjűségét több cselekedete alapján is kérdőre lehet vonni. A gondok első felesége, Anasztázia halála után kezdődtek: Iván ugyanis úgy vélte, hogy a cárné haláláról a bojárok tehetnek, ezért átalakította a cárság berendezkedését, és terrorisztikus eszközökkel lépett fel velük és politikája ellenzőivel szemben.

Ezek egyike volt

Paranoiája, haragja és agressziója csak fokozódott uralkodása vége felé: ahogy gyengült a hatalma, úgy vált egyre kiszámíthatatlanabbá. 1581-ben egy vita hevében egy éles tárggyal halálos sebet ejtett fián, Iván cárevicsen, aki belehalt a sérülésbe.

VI. Károly, aki farkasnak képzelte magát

VI. Károly a korabeli feljegyzések szerint

Egy balul elsült jelmezbál után, amelyen kis híján a király is életét vesztette a másik négy, farkasnak öltözött férfival együtt, egyre őrültebben viselkedett a francia uralkodó.

Többször elfelejtette a neveket, sokszor azt is, hogy ő Franciaország királya. Állítólag előfordult, hogy olykor farkasnak képzelve magát futott végig a palotán, és üvöltött rá mindenkire, máskor azt gondolta, üvegből van, ebből fakadóan pedig nem érhetett hozzá senki törékenysége miatt. A feltehetően bipoláris zavarban szenvedő király hatalma fokozatosan gyengült, amelyet rokonai kihasználva átvették tőle az irányítást.