Nyílt levelet írtak a szívátültetésen átesett kisfiú szülei

„Szeretnénk megköszönni azt a hihetetlen bátor és nagylelkű döntést, amit akkor hoztak meg, amikor úgy döntöttek, hogy eladományozzák a gyermekük szerveit. Nem ismerjük a körülményeket, de el tudjuk képzelni azt a szörnyű helyzetet, azt a kimondhatatlan veszteséget, amit érezhettek a szerettük halálakor. Önzetlen döntésükért örökké hálásak leszünk.

Tudjuk, hogy egyetlen veszteségét sem lehet pótolni, de reméljük, hogy valamelyest megnyugvást találnak abban, hogy az önök döntésével a kilencéves fiunk, Max a gyógyulás útjára lépett. Három hónap telt az operáció óta és a mi csodás gyermekünk napról napra jobban van. Úgy szokta leírni az új szívét, mint egy „boldog, csodálatos" szív.

Ügyelünk arra, hogy Max egészségesen étkezzen, és amikor az állapota engedi, tornázik is, így a szíve fitt és erős marad.

Max tele van energiával és lelkesedéssel. Ezt pedig az önök családjának csodás adományaként érhettük el. Kimondhatatlan boldogság szülőként azt látni, hogy a gyermekünk már nem egy kórházi ágyon fekszik csövekkel a szájában, és vezetékekkel a testében, hanem itthon van, a saját szobájában, és már ő is elhiszi: csodaszép élet vár rá. Felkavaró és nehéz időszak volt várni és várni egy szívre.

Ismeretlenül is imádkozunk a családjukért, amíg csak élünk.

Maxnek esélye van leérettségizni, egyetemre menni, megházasodni. De ezek egyike sem teljesülhetne, ha önök nem döntenek a szervadományozás mellett. Tudjuk, hogy Max mindent el fog követni, hogy egyszer felkeresse magukat, hogy megköszönje önöknek az életét. Isten áldja önöket"