Azt mondták, hogy el fog vetélni, de valóságos csoda történt

Magyar Erika első kisbabájával volt várandós, amikor terhességének 20. hetében korai burokrepedés lépett fel nála, amelynek semmilyen előjelét nem is észlelte. „A terhességem korai szakaszában azonban történt olyan esemény, amely egy a lehetséges okok között. A 7. hét körül ultrahangvizsgálat mutatta ki, hogy az

Az ezt követő ultrahangvizsgálat két hét múlva pedig kimutatta, hogy egy heamatóma van a méhen belül, melynek felszívódása több hétig eltartott" – kezd bele történetébe Erika, aki ekkor még egy felfogadott magánorvoshoz járt terhesgondozásra, és arra készült, hogy magánkórházban fog életet adni a gyermekének.

Teltek a hetek, és Erika a terhességének 20. hetéhez érkezett. „Egy péntek délután kisebb mennyiségű folyadék távozását észleltem. Tekintettel arra, hogy első terhességem volt, így egyáltalán nem tudtam, hogy milyen problémával állok szemben, csak következtetni tudtam arra, hogy az orvosomat fel kell keresnem, hiszen számomra ismeretlen eredetű „folyás" jelentkezett. Azonban ez a folyás csak időszakos volt, kis mennyiségű és színtelen, szagtalan. Így nehéz volt bármilyen következtetés levonni a probléma súlyára vonatkozóan. A telefonon felkeresett magánorvosom sokszori próbálkozás ellenére sem jelentkezett. Csak a következő napon sikerült egymással beszélnünk telefonon, ekkor közölte, hogy azért nem hívott vissza, mert - idézem - „Én nem vagyok telefonközpont" – folytatja tovább Erika, akinek a kinézett magánkórházban sem tudtak segíteni, mivel nem rendelkeztek intenzív csecsemőosztállyal, vagyis kizárólag a betöltött 37. terhességi hét után lehetséges náluk szülni.

Erika ezután felkereste a lakhelye szerint területileg illetékes intézményt. A vizsgálatokat követően a 20. hétben járó kismamát befektették a terhespatológiára. „Semmilyen bíztatást nem kaptam arra vonatkozóan, hogy

Mindössze annyit mondtak, hogy vetélés lesz a vége." Az Erikához hasonló időszakban bekövetkezett korai burokrepedés következménye, hogy a szülés - illetőleg a 24. terhességi hétig vetélés - várható időpontja a burokrepedést követő 1-12. nap.

Erika eközben informálódott, próbálta hasonló helyzetbe került kismamákkal felvenni a kapcsolatot. Olvasott, kutatott, mindent megtett azért, hogy eljusson a 24. hétig. „Informálódtam arról, hogy milyen kritériumai vannak a terhesség esetleges megtartásának, másrészt megnéztem, hogy ezen kritériumok az adott intézményben, ahol akkor voltam teljesülnek-e. A burokrepedés két legnagyobb veszélyeztető tényezője, mely a szülés azonnal megindulásához vagy megindításához vezet az esetleges felfertőződés a repedt burkon keresztül, a másik pedig az elégtelen mennyiségű magzatvíz, mely kényszertartást eredményez. A fertőzésveszély elkerülését nem láttam megoldottnak az első intézményben, ahol sok-sok kismamára (plusz alkalmanként az újszülött osztályra érkező látogatókra) jutott egy-egy mellékhelyiség. A magzatvíz vesztését sem sikerült elkerülni, mivel saját lábon tettem meg a két emelettel lentebb található ultrahang helyiséghez vezető utat. Ezentúl a higiéniai körülmények további kivetnivalót is hagytak maguk után." A kismama végül magánmentő szolgálattal kérte átszállítását egy másik intézménybe. Ez volt a Szent János Kórház, ahol Dr. Végh György főorvos folytatta Erika kezelését. „A főorvos úr elsőként telefonon értesült esetemről, majd a Szent János Kórházban találkozott először velem. Azt mondta, hogy saját gyakorlatában nem találkozott még olyan esettel, melynek során a burokrepedést követően 3 hétnél tovább lehetett volna tartani a terhességet, azonban

mellyel sikerült elérni, hogy a terhességem a 20. héttől a 27. hétig mégis fenn tudott maradni. Ennek során ő maga ellenőrizte naponta állapotomat, kísért személyesen tolószékkel az ultrahang vizsgálatokra, és bíztatott minden erejével lelkileg."

„Ilyen esetekben nincsen szakmai protokoll a szülésre, hiszen a korai burokrepedés, a vetélést kimerítő időszakában, a 20. hétben történt" - mondja Dr. Végh György főorvos. „Amennyiben az ultrahang kimutatja, hogy még él a magzat, akkor megindult szülésnek számít az eset, de a gyermek esélye a túlélésre szinte nulla. Ilyenkor nem tudjuk biztatni a kismamát, de mindent meg tudunk tenni annak érdekében - gondolok itt a rendszeres vizsgálatokra, ellenőrzésekre, ágynyugalomra -, hogy a magzat elérje a szülés határát, vagyis a 24. hetet. Ezzel természetesen az a kisbaba még nincs túl a nehezén, hiszen koraszülött lesz, de minden egyes eltelt nappal javulnak az esélyei."

Hogy elkerüljék az esetleges felfertőződéseket, Erika antibiotikumos kezelést kapott. Naponta vettek tőle vért, rendszeresen ment ultrahangvizsgálatokra, mellyel a magzatvíz mennyiségét és a baba fejlődését nézték. „A gyermekem ekkor ezen időszak alatt 600 grammról 1130 grammra fejlődött. Szteroid injekciót kaptam két alkalommal. Végtelenül hálás vagyok az osztály minden egyes dolgozójának, akik éjjel-nappal segítettek és támogattak, nélkülük nem tudtam volna a terhességet a 27. hétig elvinni."

„A 27. héten az ultrahangvizsgálat során azt állapította meg a szonográfus, hogy már elégtelen mennyiségű a magzatvíz és fellépett a kényszertartás, így sürgősségi császármetszésre volt szükség. A császármetszést Végh főorvos úr végezte, Dr. Zsolnai Csaba szülész-nőgyógyásszal, Venter Edit főműtősnővel, Dr Nyulasi Tibor aneszteziológussal. A kisbabát Dr. Szabó Judit neonatólógus várta a császármetszés alatt és végezte el az első vizsgálatokat, majd a PIC Osztályra került inkubátorba." Erika azt mondja, hogy a szakértő és a gondos csapatnak köszönhetően semmilyen félelme nem volt a szüléssel kapcsolatban. „Hittem, hogy a legjobb kezekben vagyok, vagyunk. Féltem azonban a végletekig attól, hogy ha megszületik a kisbabám, akkor a kevés magzatvíznek vagy a koraszülöttségnek milyen következményei lesznek."

Erika kisfia, Richárd 1130 gramm súllyal és 35 cm-es hosszal július 24-én jött világra. A császármetszést követően még 2 hónapig voltak kórházban. „A PIC Osztályon inkubátorba került a kisfiam és a 2. napon sajnos elégtelen légzés miatt lélegeztető gépre került, majd problémák adódtak a keringésével is. Sok-sok probléma volt az első 2 hétben, majd azt követően folyamatos javulás következett be az állapotában. Végül 108 kórházban töltött napot követően szeptember 25-én 2 kg-os súllyal hazavihettem kisfiamat. Megjegyezném, hogy a várható születési dátum eredetileg október 23-a lett volna."

Dr. Végh György praxisa során eddig egyetlen hasonló esettel sem találkozott. „Olyat láttam, hogy egy kismama a korai burokrepedés után három héttel hozta világra a gyermekét, de olyat, mint Erika, aki hét hétig tudta még vinni a várandósságát, nem.

Láttam, hogyan harcolt Erika, mennyire hitt abban, hogy képes felülemelkedni a törvényszerűségen. És harcoltak a kollégáim is, akik számára legalább akkora öröm volt, hogy Ricsi a világra jött, és két hónappal később elhagyhatta a kórházat. Ez egyszerre volt csoda és hatalmas szakmai siker" – mondja a főorvos.

Ricsi úgynevezett korrigált életkora 2 és fél hónap, annak ellenére, hogy születése óta 5 és fél hónap telt el. A kisfiú jelenlegi súlya 6 kg, hossza 65 cm, és korához mérten szépen fejlődik. „Végtelen sok kontroll vizsgálaton vagyunk túl, és hosszú még az út a fejlődésben, de egy életen át hálás leszek Végh főorvos úrnak és a Szent János kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya és a PIC osztálya minden dolgozójának, azért hogy eljuthattunk idáig."