Pilát Gábor: "Soha ne a végső megoldást várd a neked segítőtől"

Ha nyomra vezet, légy hálás, ugyanis ez a maximum, amit nyújthat. Az összes többi a te feladatod, ugyanis még az igazságot sem lehet letolni egy vonakodó torkán.

Mi, emberek abban a jó értelemben vett kölcsönös függőségben vagyunk egymástól, mint az
adótorony és a rádiókészülék. Ha az adó nem sugároz, akkor mi haszna a vevőnek? És mit ér
egy jó rádió, ha néma a torony? A te megoldásodat neked kell megtalálnod. A lehetőségek, a
segítségek mindig ott hevernek az út mentén, de észrevenni, felvenni és használni neked kell
őket.

Ebben a világban a művészek a megformálói a láthatatlannak és a kimondhatatlannak. A
tapasztalat legfeljebb a művészet szemüvegén keresztül mutatható meg, egyébként
közölhetetlen. Magadnak kell megélned. A hitedre az út elején ugyan szükség lehet, de az
indulás után célszerű a bizonyosság fokozatába kapcsolnod. Hosszú leírásokat olvashatsz egy műalkotásról, talán fogalmi elképzelésed is lesz róla, de tapasztalatod csak akkor, ha magad veszed szemügyre. És mielőtt kritizálnál egy festményt, tanulj meg festeni, és tudj meg mindent a művészetről,
mert különben úgy jársz, mint a vak ember, aki azelőtt akarja elsajátítani a festés mesterfogásait, mielőtt visszanyerte volna a látását.