Magyarországon a kullancsok 12-50 százaléka fertőzött; és bár évente kb. 1000 esetet jelentenek be, a Lyme-kór valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. A kullancsszezonra hamar Lyme-kór szakértővé válunk, kívülről fújjuk a tévhiteket, a fertőzés menetét, az eltávolítást és a kezelést is. Tisztában vagyunk vele, hogy az antibiotikumos kezelés a megoldás, mégis több tízezren küszködünk krónikus ízületi gyulladásokkal, idegrendszeri problémákkal, netán depresszióval anélkül, hogy tudnánk róla, Lyme-kórosak vagyunk.
A Lyme-kór első tünetével, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírral gyakran a bőrgyógyászt keressük fel, aki tévesen felületi kezelést ad rá, így az elváltozás, bár megszűnik, nem tűnik el. A baktérium befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, hogy keserves ízületi fájdalmakat okozzon. Ezekkel aztán a reumatológust, ortopédust keressük fel, aki szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt javasol, melyek szintén csak átmeneti megoldások. A fájdalmak mellett ráadásul az esetek 20 százalékában maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhetünk. A patikában kapható kullancsteszt szintén téves diagnózist eredményezhet: ha ki is mutatja a borreliát, nem tudjuk, hogy jutott-e annyi baktérium belénk, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, de azt sem tudjuk megjósolni, hogy az immunrendszerünk legyőzi-e vagy sem. Ezért sose magunk diagnosztizáljunk, hanem forduljunk szakorvoshoz.
"A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így, ha az eredmény pozitív is lesz, és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása" - mondta el Dr. Földvári Gábor biológus, az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani tanszékének egyetemi docense.
További információkat a Lyme-kórról ITT olvashatsz.
A fertőzés veszélyének megállapítására létezik egy egyszerű képlet: fertőzés kockázata = fertőzött kullancsok előfordulásának gyakorisága x milyen gyakran találkozhatunk fertőzött kullancsokkal. "Az olyan szabadban töltött fizikai munkát igénylő foglalkozásoknál, mint a vadász, erdész vagy favágó, alapból magasabb a fertőzött kullancsokkal való találkozás esélye, így nem véletlen, hogy a Lyme-kór esetében férfi-többség figyelhető meg. Ami pedig a korosztályt illeti, legfrissebb adatok szerint az 50 év felettiek magasabb százalékban szenvednek a betegségben, melyre a legegyszerűbb magyarázat a gyengülő immunrendszer lehet" - árulja el a szakember. A gond az, hogy az erdők-mezők mellett ma már szinte minden játszótéren lehet kullancs, elég egy egyszerű séta, balatoni strandolás vagy bringatúra ahhoz, hogy a gyerekek nemkívánt élősködővel bőrükön térjenek haza, ezért minden szakember az esti alapos átvizsgálást javasolja.
A lehető legjobb, ha a megelőzésre koncentrálunk. Ma már számtalan, a kullancsok távoltartását segítő szer és eszköz létezik a piacon. Vannak kullancsriasztó permetek, ha pedig a környezetkímélőbb megoldásokat részesítjük előnyben, akkor az ultrahangos kullancsriasztó a legjobb megoldás, amely akár 3 méteres körben távol tartja tőlünk és kisállatainktól a kullancsokat. Érdemes ellátogatni a Lyme-kór mentes Magyarországot oldalra, ahol minden, a kullancsok által terjesztett betegséggel kapcsolatos tényt és tévhitet megismerhetünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.